Precedensértékű lehet a komáromi kórházfelirat

A komáromi feliratvita precedensértékű is lehet a most készülő kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatban. Rudolf Chmel jogi tanácsadója, Szalay Zoltán szerint most is van jogi alap a magyar felirat visszaállításának kérésére, de szankciók nincsenek. Ezen változtathat a készülő törvény.

Mint ismeretes, Komáromban nagy vihart váltott ki a kórház bejáratánál végrehajtott táblacsere, amely a korábbi kétnyelvű „Kórház” feliratot egynyelvűsítette. Ezzel kapcsolatosan az intézményt működtető társaság szóvivője elmondta, a logójukhoz kapcsolt használati utasítás alapján készült a tábla, és nem hiszi, hogy bármiben is hibázott volna társaságuk. Példaként azt hozta fel, hogy a VÚB bank, a Slovenská sporiteľňa, vagy a mobilszolgáltatók sem használnak nemzetiségi nyelvű feliratokat.

„Miután a Forlife nem állami intézmény és nem is önkormányzati szerv, nem vagyunk kötelesek kétnyelvű megnevezéseket használni” – közölte írásbeli válaszában.  „Fontolóra vehetjük egy kétnyelvű tábla legyártását, de ismétlem, ez nem kötelességünk” – jelentette Andrea Beňová, az intézmény szóvivője is.

Szalay : Jelenleg is van kötelezzettség, de nincsenek szankciók

Szalay Zoltán, Rudolf Chmel jogi tanácsadója a témával kapcsolatosan úgy nyilatkozott a Pátria Rádiónak, hogy 184/1999 kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény 4 paragrafusának második cikkejében egyértelműen megfogalmazódik az a kötelezettség, hogy minden olyan felirat, elsősorban óvó, figyelmeztető és egészségügyi jellegűek, az olyan községekben található intézményekben, ahol a kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot, a kisebbségek nyelvén is feltüntetendő. A kórház felirat egészségügyi jellegű, így erre is vonatkozika szabályozás. A törvény nem korlátozza az előírásokat érintő alanyokat, nem korlátozható csak közigazgatási szervekre, így mindenkire érvényes, beleértve a magánvállalkozásokat és a vállalatokat is.

A másik része a dolognak – teszi hozzá Szalay Zoltán – hogy a törvény adott, azonban nem fogalmaz meg semmilyen szankciót, arra az esetre, ha ezt a kötelezettséget megszegi. Igy sem a kormányhivatalnak, sem más intézménynek nincs arra jogköre, hogy felszólítsa a jogsértő jogi személyt a kötelezettség betartására.

Jelen pillanatban már a parlamentben van a kisebbségi nyelvtörvény módosítását célzó javaslatcsomag, amely számol azza, hogy szankcionálható lesz a törvény megsértése – fejtette ki Szalay. Magánszemélyeket nem érintene a szankció, de jogi személyeket igen, abban az esetben, ha a lakosok vagyonát, biztonságát és egészségét érintő feliratokat nem tesznek közzé az ott élő kisebbség nyelvén. A módosító javaslat értelmében 50-től 2500 euróig terjedő bírság is kiszabható volna a törvénysértőre, a kormányhivatal döntése alapján. A törvényhozó célja, hogy az államnyelvtörvényt és a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt összhangba hozza, mivel ott is megfogalmazódnak szankciók – mutatott rá Szalay Zoltán, a kormányhivatal jogi tanácsadója.

Cúth: Tévesen értelmezik a jogszabályokat

Cúth Csaba, a Jogsegélyszolgálat egyik jogásza elmondta, hogy az elhangzottak alapján teljesen egyértelműen  kiderül, a társaság rosszul értelmezi a jogszabályokat. A kórház arra hivatkozik, csupán a közigazgatási szervekre vonatkozik a kötelezettség, azonban a kisebbségi nyelvtörvény tartalmaz egy olyan részt is,miszerint a fontos információkat tartalmazó feliratokat a kisebbségek által lakott területeken kötelező két nyelven feltüntetni – magyarázza Cúth. Itt kiemelik az egészségügyi jellegű feliratokat is – teszi hozzá a Jogsegélyszolgálat jogásza.

Cúth szerint a lakosoknak és a szervezeteknek kellene minél nagyob számban tiltakozni és kifejezni a tiltakozásukat, akár petíció formájában is. Meglátása szerint hatékony lehet levélben a társasághoz fordulni, vagy a felügyelő tanácshoz, amelynek tagja a mindenkori komáromi polgárester.

Ez az eset túlmutat önmagán, ami nem csak a komáromi kórházról szól. De felmerülhetnek betegjogi kérdések is, amikor egy műtét előtti beleegyezés során nincs lehetősége valakinek az anyanyelvén tájékozódni – fejtette ki Cúth Csaba. Eddig kevés ilyen jellegű bejelentés érkezett a Jogsegélyszolgálathoz, de Cúth arra kéri a lakosokat, hogy az ilyen jellegű ügyekkel is bátran forduljanak a szolgálat képviselőihez.