Közvéleménykutatás: „nem” a demokráciára

A „Levada Központ” orosz közvéleménykutató intézet legújabb felméréséből az derül ki, hogy az oroszok demokráciáról alkotott elképzelései eltérnek a nyugat-európai modelltől. Az orosz szavazók bizalmatlanok a politikusaik iránt, és úgy tűnik, hogy magában a demokráciában sem hisznek, amelynek amúgy sincs nagy hagyománya Oroszországban. Érdemes figyelni a lakosság beállítottságát, ugyanis az elkövetkező egy évben Oroszországban két jelentős választásra is sor kerül: parlamenti választásokra 2011 végén, majd pedig elnökválasztásra 2012-ben.

Az április 15-18 között a moszkvai „Levada-központ” által végzett felmérés azt a meglepő eredményt hozta, hogy a lakosság mindössze 12 százaléka támogatja a több pártból álló struktúrát. A válaszadók 47 százaléka úgy nyilatkozta, hogy elég kettő vagy három párt a politikába.

Talán még meglepőbb eredménye a felmérésnek, hogy az oroszok 26 százaléka visszahozná az egypártrendszert Oroszországba. Ezek a válaszadók azonban valószínűleg megegyezhetnek azokkal, akik a Kommunista Pártot támogatták: az 1995-ös Dumaválasztáson a kommunisták 22 százalékot szereztek, az 1999-esen pedig 24 százalékot. Az elmúlt tíz évben azonban az Egységes Oroszország párt térhódításával fokozatosan a kommunisták szavazóbázisa is csökkent, de úgy tűnik, hogy a preferenciák maradtak.

A Levada Központ felmérésének a célja az volt, hogy a 2011 végén esedékes parlamenti választások előtt „mérje fel a terepet”, azonban ami még a felmérésből kiderült, hogy a lakosság fele egyáltalán nem hisz az igazságos választásokban. Úgy vélik, hogy a kampány során különféle visszaélések lesznek, a szavazatok számlálásánál pedig az eredményeket is meghamisítják, írja a Lenta.ru orosz lap.

A lakosság bizalmatlanságát mutatja, hogy csupán 32 százalékuk hisz a szabad választásokban, az oroszok többsége pedig eleve úgy véli, hogy nem lesz valós küzdelem, a pártharcok csak megjátszottak. Ezzel szemben csak 31 százalék hisz abban, hogy valódi verseny van a pártok között.

Oroszországban jelenleg hét párt működik: a Putyin vezette Egységes Oroszország, Zjuganov vezette Orosz Föderáció Kommunista Pártja, Zsirinovszkij vezette Oroszország Liberális-Demokrata Pártja, Szergej Mitrohin Jabloko pártja, Igazságos Oroszország párt, Oroszország Hazafijai és Igaz Ügy nevű párt. Ezek között is a legnagyobb az Egységes Oroszország – az ország 83 régiójából mind a 83-ban megtalálható, és több mint 2 millió tagot számlál az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartása szerint. A legkisebb pedig a „Jabloko” párt, amely igen népszerű volt a ’90-es években, de mára már elvesztette a támogatást. Jelenleg 54 ezer regisztrált tagot számlálnak, és 75 régióban vannak jelen.

Az oroszországi pártok száma az elmúlt években fokozatosan csökken: hat évvel ezelőtt, 2005-ben még 35 párt volt beregisztrálva, 2006-2007-re a számuk 19-re csökkent, amiből 2008-ra 15 lett, és mára csupán 7 hivatalosan bejegyzett párt maradt. Azonban ebből a 7 pártból is csupán négy van jelenleg az Orosz Dumában, amely a Szovjetunió felbomlása utáni Oroszország 5. parlamentje a sorban. A 450 képviselőből a legtöbb parlamenti helyet az Egységes Oroszország birtokolja (315 képviselő), őket követik 57 parlamenti hellyel a Kommunisták, majd 40 képviselővel a Liberális-Demokrata Párt, és 38 mandátummal az Igazságos Oroszország.

A pártok szereplését és számát tekintve tehát mindenképpen negatív tendencia érvényesül az elmúlt években, így nem meglepő, hogy az orosz lakosság igen csak szkeptikus az elkövetkező választások iránt. A felmérések szerint a lakosság csupán 40 százalékát érdeklik az év végi választások, 56 százaléka pedig abszolút közömbös, vagy negatív állásponton van. Az előző, 2007-es választásokon 64 százalékos részvételi arányt regisztráltak.