Cohn-Bendit is bírálta a magyar alkotmányt

Élesen bírálták az európai parlamenti frakciók a ma, április 18-án 262-44 arányban elfogadott új magyar alkotmányt. Guy Verhofstadt egy „egyre autoriterebbé váló politikai rendszer trójai falovának” nevezve az alaptörvényt, míg a Zöldek szerint ez egy visszalépés a demokrácia és a pluralizmus terén. Az EP szocialista frakciója helyett azonban csak az MSZP EP-delegációja adott ki nyilatkozatot a kérdésben.

„Az alkotmány, amelyet a magyar parlament ma elfogadott egy visszalépés a pluralizmus és a demokrácia terén Magyarországon” – jelentette ki Rebecca Harms, az Európai Zöld Párt és az Európai Szabad Szövetség (EGP/EFA) EP-frakciójának egyik társelnöke a ma elfogadott magyar alaptörvényről, amely Harms szerint azoknak az alapvető értékeknek is ellentmond, amelyekre az Európai Unói épült. Harms emellett sérelmezte, hogy míg a csatlakozni akaró országoktól elvárják, hogy tiszteletben tartsák ezeket az értékeket, addig „úgy tűnik, hogy a már EU tagállamok büntetlenül semmibe vehetik ugyanezeket az értékeket. „Ez egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a Bizottság és az EU tagállami ismét becsukják a szemüket az EU alapvető értékeinek ilyen aláásásakor.”

Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek másik társelnöke a „múlt század sötét napjaiba visszalépésként” értékelte az Alaptörvény elfogadását, amely szerinte tele van „nacionalista szimbolikával és korlátozza a demokráciát”. Cohn-Bendit szerint Orbán Viktor ugyanis éppen a demokrácia legfőbb tételét nem értette meg, „nevezetesen azt, hogy a demokrácia nem csak megadja a jogot a többségnek a kormányzásra, de megadja a többségnek a feladatot is, hogy tisztelje és védje a kisebbség jogait. Az, hogy az alkotmányozás végeredménye egy visszalépés a pluralizmus és a kisebbségi képviselet terén nem meglepő, de zavaró, annál is inkább, hogy Magyarország jelenleg az EU soros elnöke” – folytatta az új magyar alkotmányt érintő kritikáját Cohn-Bendit.

Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének EP-beli képviselőcsoportja meglepően szótlan maradt a magyar alkotmányozást illető kérdésben, holott a médiatörvénnyel kapcsolatban egyik első számú kritikusa volt a magyar kormánynak. Az EurActiv az európai parlamenti szocialista frakcióhoz közeli forrásoktól úgy értesült, hogy a csoport vezetője, Martin Schulz ezúttal nem akart az EP legnagyobb képviselőcsoportjával, a magyar Fidesszel is szövetséges Európai Néppárttal (EPP) konfrontálódni, mert szeretné, ha jövőre az EPP is támogatná parlamenti elnökké való megválasztását.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) európai parlamenti delegációja mindamellett az alaptörvény megszavazása után levélben tájékoztatta az EP-képviselőket a magyar alkotmányozásról, illetve a szocialisták ezzel kapcsolatos álláspontjáról. A szövegben a magyar szocialisták azt emelik ki az Alaptörvényt érintő kritikájukban, hogy az szűkíti a jogállamiság kereteit, nyomást gyakorol a független intézményekre, korlátozza a szociális és emberi jogokat, valamint veszélyezteti a regionális stabilitást is. Mint írják, a sokat vitatott preambulum „megállapítja, hogy a Szent Korona testesíti meg a magyar állam jogfolytonosságát. Azt azonban figyelmen kívül hagyja, hogy ez egy ellentmondásos, feudális jelkép, amely akár a történelmi Magyar Királyság területi folytonosságát is szimbolizálhatja. Ez az intézkedés ellenérzést válthat ki néhány szomszédos államban. Mindezeken túl, a Nemzeti hitvallásban egyetlen szó sem esik az Európai Unióról, Magyarország uniós tagságáról” – áll az MSZP delegációjának közleményében, melyben azt akarják megmagyarázni EP-képviselő kollégáiknak, hogy miért nem vettek részt a magyar alkotmányozási folyamatban.

„A kormánykoalíciónak az új alkotmány előkészítése során tanúsított eljárása és az alaptörvény tartalma alapján úgy tűnik, hogy az alkotmányozás egyetlen célja, hogy bebetonozza az Orbán Viktor miniszterelnök által gyakran emlegetett centrális politikai erőteret”. Ennek kapcsán kiemelik a 2/3-os szabályozás körébe vont területeket, illetve a szokatlanul hosszú időre kulcspozíciókba kinevezett személyeket. „Ez a jövőbeni magyar kormányok mozgásterét megbéníthatja” – állapítják meg, majd az egyik uniós szempontból is kérdéses pontra kitérve megállapítják, hogy „az új alkotmány rögzíti: Magyarország nemzeti valutája a forint. Az euró jövőbeni bevezetésekor, e rendelkezés megváltoztatásakor bármely kétharmaddal nem rendelkező jövőbeni magyar kormányt az ellenzék könnyen zsarolhatja.”

Az új alkotmány „az európai értékeket fenyegeti” – figyelmeztetett Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért EP-frakció elnöke még pénteken, különböző magyar civil szervezetekkel közösen kiadott közleményében. A közleményhez az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Helsinki Bizottság és más nemzetközi és magyar emberi jogi szervezetek is csatlakoztak.A liberális frakció már korábban, egy Európai Néppárt által szervezett meghallgatáson is aggályait fejezte ki a magyar alkotmányozással kapcsolatban. Akkor Sarah Ludford bárónő „nem liberális alkotmánynak” nevezte a tervezetet és különösen veszélyesnek ítélte meg a tervezet „irredentizmusát”, valamint azokat a törekvéseket, amelyekkel kiterjesztené a határon túlra is a magyar politikai közösséget.

Ezúttal az alaptörvény elfogadása előtt három nappal kiadott közleményben az ALDE frakció ismét felsorolta a magyar alkotmány-tervezet azon pontjait, amelyek szerintük aggodalomra adhatnak okot: a szövegből szerintük hiányzik a szexuális irányultság, etnikum, kor, illetve genetikai jellemzők szerinti megkülönböztetés tilalma, ellenben a házasságra és a családra tett utalások kizárják a meghatározásból az egyszülős családokat, az élettársi kapcsolatot, illetve az azonos nemű párokat is, a magzati élet védelmének a fogamzástól számított kimondása pedig szerintük felér az abortusz tilalmával.Guy Verhofstadt, az ALDE csoport vezetője emellett aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az alkotmányban túl hangsúlyosan jelennek meg az olyan értékek, mint a hit, a közösség és a nemzet előbbrevalósága az egyénnél, a hagyományos családok elsődleges szerepe a társadalomban, valamint a kereszténység fontossága a magyar nemzet megmaradásában. A közleményben a liberálisok arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar Alkotmánybíróság jogkörét erősen korlátozzák, megsértik a bíróságok és az igazságszolgáltatás függetlenségét, az emberi jogi intézményeket pedig vagy eltörölték, vagy összevonták.A közlemény emellett ismételten megemlíti, hogy az „egész magyar nemzet” emlegetése irredenta cselekményeknek adhat teret, ezzel pedig növelheti a közép-európai államok közötti feszültségeket is. A liberálisok és a hozzájuk csatlakozó civil szervezetek sérelmezik, hogy az alkotmány vitája során hiányzott az átláthatóság és a rugalmasság, a kormány pedig nem volt kompromisszumkész.

„Mindannyiunk érdeke, hogy ez az alkotmány ne váljon egy egyre autoriterebbé váló politikai rendszer trójai falovává, amelyik hosszútávon igyekszik egy egypártrendszerű berendezkedést létrehozni.” – áll a Guy Verfohstadt által kiadott közleményben, aki ezért felszólítja a magyar törvényhozókat, hogy bocsássák az új Alaptörvény szövegét az Európai Bizottság rendelkezésére, „hogy az értékelhesse és felülvizsgálhassa azokat a részeket, amelyek ellentmondanak az európai értékeknek.”A liberális képviselőcsoport vezetőjének nyilatkozatára az Európai Parlament fideszes tagjai ellen-nyilatkozatban reagáltak, melyben úgy vélekedtek, hogy Verhofstadt ítélete a magyar alaptörvényről „részleges és hamis adatokon alapszik”, valamint „súlyos félremagyarázásokat” tartalmaz. Az új alkotmány szerintük nem tiltja az abortuszt és nem szítja az irredentizmust, sőt, a fideszes képviselők arra is felszólították Verhofstadtot, hogy előbb saját országában nézzen körül, mert szerintük az egykori belga miniszterelnök hazájában sokkal szűkebbek az alkotmányos jogok, mint Magyarországon lesznek az új alaptörvény elfogadása után.