Tudnivalók a népszámlálásról – csak szlovákul

Schill István, a Szlovák Statisztikai Hivatal alelnöke ígéretet tett arra, hogy utána néz, miért csak szlovák nyelven küldte ki a statisztikai hivatal a háztartásokba a hivatal első tájékoztató szórólapját –  a Komáromi járásban és a Dunaszerdahelyi járás több településén, például Somorján is.

Schill István, a Szlovák Statisztikai Hivatal alelnöke előadást tartott április 15-én a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézetben, egy nemzetközi szakmai konferencián, amelyen a mai Szlovákia területén élő nemzetiségek demográfiai mutatóit tekintették át az 1919 és 2011 közötti időszakra vonatkozó népszámlálási adatok és a népmozgalmi statisztika tükrében –  írja a Felvidék Ma portál.

A Fórum Intézet és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szervezésében megvalósult nemzetközi szakmai konferencián a 2011-es népszámlálás jelentőségéről és sajátosságáról elsőként Schill István, a Szlovák Statisztikai Hivatal alelnöke, majd dr. Németh Zsolt, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal alelnöke tartott előadást.

Schill István a mai Szlovákia területét érintő népszámlálások történelmi hátterét ismertetve néhány érdekességet emelt ki:  Csehszlovákiában 1921-ben tartottak először népszámlálást, és a történelem során az 1930-as népszámlálásra nyomta rá leginkább bélyegét a politika, és kerültek háttérbe a szakmai szempontok. Szlovákia területén az 1946-ban tartott népszámlálás eredménye alapján került sor a német és a magyar kisebbség üldözésére. 1950-től a nullára végződő években november-decemberben tartották a népszámlást, csak 2001-től tértek át az 1-esre végződő években az év első felében zajló népszámlálásra, 1970-től folyik az adatok számítógépes feldolgozása. Hangsúlyozta, hogy a népszámlálás Szlovákiában anonim. A 2011 májusában esedékes népszámlálásra a Szlovák Statisztikai Hivatal felkészült, a 2001-es tapasztalatokat figyelembe vették. A kérdőívek szlovákul és négy kisebbség nyelvén is elkészültek: magyar, roma, ruszin és ukrán nyelven. A számítógépes feldolgozás során 2001-ben sem okozott semmilyen gondot az, ha a válasz a kisebbség nyelvén érkezett be a statisztikai központba, fel vannak készülve az adatok kezelésére. 

Érzékeny kérdések

A népszámlálási íven négy kérdést nyilvánítottak érzékenynek, ezekre a válaszadás nem kötelező. Ilyen az egyházi hovatartozás, a nemzetiség, az anyanyelv és az a kérdés, hogy a megkérdezett milyen nyelvet használ leggyakrabban. Schill István szerint azonban indokolt, hogy a lakosokat arra biztassuk, válaszoljanak ezekre a kérdésekre, hiszen a nemzeti kisebbségek esetében sok döntés, például a kulturális élet támogatása attól függ, milyen a népszámlálás alapján az adott kisebbség lélekszáma. A községek kapják meg legelőször a statisztikai adatokat, az önkormányzatok számára nagyon fontos, hogy képet kapjanak az adott település lakosainak összetételéről.

Előadásában érintette a csehországi népszámlálást is, amely ebben az évben már megtörtént, Szlovákiával ellentétben ott a lakosok név szerinti összeírása történik, nem anonim.

Csehországban is és Szlovákiában is újdonságnak számít, hogy első alkalommal interneten is ki lehet tölteni a kérdőíveket, Schill István elmondta, hogy Csehországban minden negyedik lakos választotta ezt a formát, előreláthatóan Szlovákiában a lakosok 20%-a érdeklődik az elektronikus népszámlálási lehetőség iránt.

A kisebbség nyelvén

A Felvidék Ma kérdésére, hogy készült-e tájékoztató szórólap a kisebbség nyelvén, és ha igen, akkor  a magyarok által is lakott területeken miért csak szlovák nyelvű tájékoztatást kaptak a lakosok, a statisztikai hivatal alelnöke úgy válaszolt, hogy igen, a tájékoztató szórólapokat is elkészítették  a kisebbségek nyelvén is, a terjesztésüket a statisztikai hivatal megyei fiókjai végzik. Schill István ígéretet tett arra, hogy utána néz, mi lehet az oka, hogy a teljes Komáromi járásban és a Dunaszerdahelyi járás több településén, például Somorján is, ahol már megkapták a polgárok a Szlovák Statisztikai Hivatal által kiküldött borítékokban az első tájékoztató szórólapot a népszámlálással kapcsolatos tudnivalókról – miért csak szlovák  nyelvű szórólapot terjesztettek.

A statisztikai hivatalnak a népszámlással kapcsolatos hivatalos honlapján, a scitanie2011.sk oldalon olvasható egy közlemény arról, hogy a többnyelvű népszámlálási ívek használatát a népszámlálásra vonatkozó 263/2008 Tt. számú törvény előírja, a hivatal ezzel válaszolt azon politikai támadásokra, amelyek szerint sem az alkotmányból, sem a törvényből nem következik ez a feladat. Ugyanitt utalást olvashatunk arra is, hogy a tájékoztató kampányban is figyelmet szentelnek az ún. „kiemelt lakossági csoportoknak“, hogy azok megértsék a népszámlálás lényegét.

Nyilvánvaló, hogy a hivatalnak nem csupán az íveket és az útmutatót kell a kisebbségek nyelvén is elkészítenie, hanem a polgárok tájékoztatását szolgáló szórólapokat is. És ha már legyártatták a szórólapokat, akkor némi körültekintéssel oda kell eljuttatni, ahol erre igény van: a kisebbségek által lakott területekre. A szórólap terjesztését a statisztikai hivatal megyei fiókjai végzik, az ő dolguk megszervezni, hogy a magyarok lakta településekre jusson magyar nyelvű információ is.

A Felvidék Ma természetesnek tartja, hogy a magyar szervezetek Szlovákiában magyar nyelven tájékoztatják a polgárokat és biztatják, hogy vállalják nemzetiségüket, anyanyelvüket. Annak azonban még nagyobb lenne a hatása, és emelné anyanyelvünk rangját – írja a lap-, ha az adó-euróinkból a szlovák állami hivatal is használná a kisebbségek nyelvét és a szlovák nyelv mellett a kisebbségek nyelvén is kiküldené a családoknak a tudnivalókat.