Rendőr ezredes került Koszovó élére

Egy hetes huzavonát követően immár újra van elnöke Koszovónak. A fiatal balkáni állam törvényhozása első ízben választott meg egy nőt az államfői székbe azok után, hogy az előd alig egy hónapnyi regnálást követően lemondásra kényszerült, ezzel komoly politikai feszültségeket keltve.

Nem kellett sokat várni a független Koszovó történetében arra, hogy első ízben valósuljon meg a nemek egyenlősége a legmagasabb állami szinten. A 36 éves Atifete Jahjaga már a negyedik elnöke a 2008-ban Szerbiától egyoldalúan elszakadt tartománynak. Április 7-én a koszovói parlament rendkívüli ülése nem csak az első női elnököt választotta meg, de az eddigi legfiatalabbat is, ráadásul Jahjaga az első olyan államfő, aki soha nem volt tagja egyetlen politikai pártnak sem.

Jahjaga nagyrészt kényszermegoldás eredményeként került Koszovó élére, ugyanis a februárban elnöknek választott Beghjet Pacolli nem önként távozott posztjáról. Nem rég az Alkotmánybíróság határozott úgy, hogy Pacolli megválasztása ellentétes volt a koszovói alaptörvénnyel, mivel akkor az ellenzék kivonulása miatt a 120 fős törvényhozás nem rendelkezett az elnökválasztáshoz szükséges minimális létszámmal.

A jelenlegi parlament a tavalyi év decemberében megtartott, több visszaélést is hozó választások nyomán alakult meg. A törvényhozásban a kormányfő Hashim Thaci pártja, a Demokrata Párt a mindössze ötödik legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Új Koszovói Szövetséggel alkot koalíciót, ezzel birtokolva törékeny többséget. Ez utóbbi párt soraiból került ki Pacolli, aki a Thacival kötött megegyezés után lett Koszovó elnöke. A legnagyobb ellenzéki pártok azonban ezt nem fogadták el, így kivonultak Pacolli megválasztásakor a parlament ülésterméből, ezzel pedig elérték azt, hogy az Alkotmánybíróság érvénytelennek nevezze az elnök beiktatását.

Ezt követően tárgyalások kezdődtek a kormánypártok és az ellenzék között a lehetséges jelöltek személyéről, de úgy tűnt, hogy még sokáig nem lesz kompromisszumos megoldás. Csütörtökön azonban a Thaci és Pacolli megállapodott a legnagyobb ellenzéki párt, a Koszovói Demokratikus Liga vezetőivel, így egy mindenki számára „semleges” személyre esett a választás. Az egyezség létrejöttének bejelentésekor azt is közölték, hogy úgy módosítják az alkotmányt és a választási törvényt, hogy az államfő 2012-től már közvetlenül a választópolgárok voksai alapján kerül hatalomra és 2013-ban mindenképpen új parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak.

Miután az országgyűlés elsöprő többséggel elfogadta a korábbi rendőrfőkapitány-helyettest elnöknek, Jahjaga elmondta, hogy soha nem gondolt arra, hogy ilyen magas pozíciót fog elfoglalni, de készen áll arra, hogy szolgálja országát. Jahjaga elődleges feladata a rendelkezésére álló egy évben minden bizonnyal a Szerbiával folytatott tárgyalások folytatása. A most lezárt politikai krízis már-már az éppen csak megindult szerb-albán tárgyalássorozatot is veszélyeztette, melynek következő állomása április közepén lesz és bár a megállapodás még távolinak tűnik, de csak a közeledés hozhat valódi stabilitást a térségben.