A titkos svéd háború modellje

Egyre-másra bukkannak fel a svéd semlegességet megkérdőjelező információk. Mikael Holmström új könyvében tárta a nagyközönség elé, miként hajtott végre fedett katonai műveleteket a svéd légierő 1997-ig tevékenykedő szupertitkos egysége.

A neves svéd napilap, a Svenska Dagbladet arról számolt be, hogy az Air Force Unit 66-os egységeként ismert csoport polgári repülőgépeket használt a fedett akciókhoz. Olyan műveletekben vettek részt a két NATO-tagállam, Dánia és Norvégia közreműködésével, mint az Észak-atlanti Szövetség tisztjeinek Svédországon kívüli szállítása vagy az ellenséges betolakodók elfogása a finn-szovjet határon. Mint utóbb kiderült, Stockholm átfogó tervekkel rendelkezett amerikai haditengerészeti egységek gyors telepítéséről egy Svédországot fenyegető szovjet agresszió esetén.

A dokumentumokat az újságíró-riporter Holmström hozta nyilvánosságra, akinek most megjelent könyve, A rejtett szövetség Svédország NATO-hoz fűződő titkos kapcsolatait állítja reflektorfénybe. A könyv több mint száz, a formációban résztvevő tisztekkel és civilekkel készített interjút tartalmaz. A légierő rendkívül jól szervezett egységét pilóták, parancsnokok és a földi kiszolgáló-irányítószemélyzet képviselői alkották. A kis csapat a svéd titkosszolgálat védelmét élvezte. A tisztek a papíralapú tranzakciók elkerülése végett jutalmukat készpénzben kapták, az adóhatóságok pedig már jó előre szép summát tehettek zsebre, nehogy megszellőztessék az akciókat. A formációt irányító tiszt – Jan Danielsson álnév alatt – megerősítette a Unit 66 létezését, továbbá azt is elmondta, hogy berepüléseket, gyakorlatokat és felderítéseket hajtottak végre Svédország mellett a szomszédos országok területén is.

A pilótákat úgy képezték ki, hogy az éj leple alatt, landoláshoz nem éppen megfelelő terepviszonyok között, mindössze egy zseblámpával is könnyűszerrel hajthassák végre akcióikat. Tevékenységüket majdnem az ezredfordulóig zavartalanul folytathatták. Azonban 1998-ban a titkosszolgálat befagyasztotta anyagi támogatásukat, s még abban az évben törölték utolsó tervezett műveletüket. Nem sokkal később a szervezet teljesen megszűnt.

Nem kétséges, hogy a stockholmi vezetés folyamatosan a „mondani valamit és másképp cselekedni” kettős politikáját játszotta. 1980-ban a svéd külügyminisztérium Koppenhága és Oslo bevonásával egy külön hálózatot hozott létre, amely közvetlen összeköttetést biztosított a svéd diplomaták és a NATO tisztviselői között. A cél a bizalmas információk cseréje volt, anélkül, hogy nagykövetségeket vagy egyéb hivatalos csatornákat vontak volna be a folyamatba. Holmström a NATO-val való együttműködés egyik kulcsfigurájaként azonosítja a volt baloldali miniszterelnököt, Olof Palmét, aki mindeközben az észak-vietnami kommunista csapatokat is támogatta a vietnami háború idején.

Svédország valódi semlegességének kérdése úgy a múltban, mint napjainkban vitatott kérdés. Az ENSZ, az EU, illetve a NATO békefenntartó-válságkezelő műveleteiben való részvétel időről időre felerősíti a csatlakozás mellett érvelő hangokat. Az ország formálisan továbbra sem tagja a Szövetségnek, ugyanakkor 1994-ben csatlakozott a Partnerség a Békéért (PfP) programhoz és mintegy 500 fővel részt vesz a NATO afganisztáni missziójában (ISAF). A svéd csapatok az 1940-es évek óta járulnak hozzá különféle békefenntartó műveletekhez, katonáik sokrétű tapasztalatokra tettek szert a Közel-Keleten, Cipruson, Kongóban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban egyaránt. Svédország aktív szereplője a NATO Reagáló Erők (NRF) kiképzésének. Széleskörű együttműködés tapasztalható a Szövetség balti tagállamaival, segítve őket a haderő és a védelmi rendszer átalakításában. Az Északi Harccsoport (NBG) egyike az Európai Unió tizennyolc harccsoportjának, amelyben Svédország mellett Finnország, Norvégia, Írország és Észtország vesz részt. A svéd parlament (Riksdag) pénteken zöld jelzést adott a svéd légierő líbiai NATO-akcióban történő részvételéhez a Harccsoport kötelékében, ám szerepvállalásuk szigorúan a légtérvédelemre, illetve a repüléstilalmi övezet fenntartására vonatkozik. A Szövetség felkérésének eleget téve Stockholm nyolc darab Gripen vadászbombázót és egy C-130 Herculest küldött a térségbe.