Moratórium került a német atomerőművekre

A mostanában feltett egyik leggyakoribb kérdés a német közéletben, hogy taktikai lépés vagy valódi félelem volt az oka a német kormány legújabb energiapolitikai döntésének. Eddig nyolc nukleáris blokkot állítottak le, de a hétvégi tartományi választások fényében, még ha taktikai lépésről is volt szó, már nem tűnik jó ötletnek a hirtelen döntés.

A japán földrengés és cunami még a német politikai hangulatot sem hagyta szárazon. Újból hatalmas közéleti nyomás és tüntetések alakultak ki szerte Németországban a kormány energiapolitikája ellen. Angela Merkel a kockázatokat mérlegelve végül három hónapos moratóriumot rendelt el a németországi atomreaktorokra. A kérdés csak az, valóban veszély fenyegeti az országot vagy pusztán egy politikai lépésről volt szó.

A japán földrengést követő fukusimai atomerőmű-baleset az egész világot sokkolta. A kivételes erősségű földrengés utóhatásai egészen Németországig értek, ahol az ország energiapolitikája, különösen az atomenergia jövőjével kapcsolatos kormányzati politika, már régóta megosztja a lakosságot és a politikai élet képviselőit. A japán atomerőművek robbanása érzékenyen érintette az atomenergiát már így is nagy fenntartásokkal kezelő németeket. A jelenleg kormányzó kereszténydemokrata-liberális (CDU/CSU-FDP) kormánykoalíciót pedig a mostanában megrendezésre kerülő tartományi választások miatt érintette fájdalmasan a japán atomkatasztrófa.

Az atomerőművek működése ellen megrendezett tüntetések eddig sem voltak egyedülállóak Németországban. Az utóbbi idők legnagyobb lakossági megmozdulásai éppen az atomenergia használata és azt atomhulladék hosszú távú tárolása ellen szerveződtek. Nem meglepő hát, hogy a fukusimai robbanásokat követően Hamburgban, Frankfurtban, Kölnben, Göttingenben és még számos németországi városban több százan vonultak ismét az utcára a németországi reaktorok leállítását követelve. A japán atomerőmű robbanását követő hétfőn Németország 450 településén már százezer ember vonult az utcára spontán módon szerveződött tüntetések keretében.

A német kancellár moratóriumot rendelt el

A japán nukleáris helyzet és a lakosság megmozdulása valószínűleg együttesen hatottak a német kancellárra, Angela Merkelre, aki három hónapnyi moratóriumot rendelt el az országban működő atomerőművekre. Az ilyen erőműveket üzemeltető tartományokkal együtt hozott kormányzati rendelet értelmében a hét legrégebb ideje működő atomerőművet három hónapra leállítják, és az összes erőmű biztonsági helyzetét felülvizsgálják. A döntést követően a heilbronni Neckarwestheimben működő atomerőmű I-es blokkját, ami már 1976 óta termelt áramot a rendszerben és az 1979 óta működő philippsburgi erőmű I-es blokkját is leállították. A neckarwestheimi reaktort valószínűleg nem is fogják újból a rendszerbe visszakapcsolni. Az első leállításokat követően pedig mostanra már nyolc reaktort kapcsoltak ki összesen.

A kormány hivatalos álláspontja az, hogy a moratórium elrendelése alapvetően nem jelent szakítást a 2010. novemberében elfogadott atomtörvénnyel.  Az atomerőművek kikapcsolásával a kormánynak hivatalosan egyedül az a célja, hogy az üzemeket biztonsági szempontból alaposan megvizsgálják, és a további működésükről döntést hozzanak. A kereszténydemokrata kancellár megfogalmazása szerint: „Tudjuk mind, mennyire biztonságosak a németországi reaktorok – a világ legbiztonságosabb erőművei közé tartoznak”. Véleménye szerint nincs értelme az atomerőművek végleges és azonnali leállításának, hisz annak az volna a következménye, hogy az áramellátásban más országokra kellene Németországnak támaszkodnia. Angela Merkel a szocialista-zöld (SPD-„die Grünen”) kormányzat által meghozott korábbi döntést sem tartja kivitelezhetőnek, ami már 2022-ig lépésről-lépésre felhagyna az atomenergia használatával. Az atomerőművek biztonsági ellenőrzésének céljából minden esetre a kormány már fel is állított két bizottságot, amelyeknek az a feladata, hogy az atomerőművek biztonságosságát technikai és társadalmi szempontból is megvizsgálják.

Gyanú merült fel a kormányzati politika jogosságával szemben

Habár a kormány döntése logikusnak és alapvetően nagyvonalúnak tűnik, számos kétség merült fel a német közéletben a döntés jogosságát és szándékát illetően. Az első kritikák egyenesen alkotmányossági szempontból kérdőjelezték meg a moratóriumra vonatkozó döntés helyességét. Jogi szakértők szerint is kétséges, hogy lehetséges-e az erőművek működési idejének meghosszabbítására vonatkozó törvényt ilyen módon ideiglenesen hatályon kívül helyezni. Érvelésük szerint egy törvényt alapvetően nem lehet a törvényalkotó parlament hozzájárulása nélkül megváltoztatni. A német alkotmánybíróság korábbi elnöke, Hans-Jürgen Papier a német Handelsblattnak a következőképpen fogalmazott: „Az alkotmányból egyértelműen következik, hogy a szövetségi kormány nem rendelheti el önállóan egy törvény hatályon kívül helyezését.”

A kormány azzal az indokkal utasítja vissza ezeket a kritikákat, miszerint az erőművek kikapcsolására maga az atomtörvény ad lehetőséget. Merkel a 19-es cikkely 3-as bekezdésére hivatkozik, amely értelmében a régebbi atomerőműveket ki lehet kapcsolni abban az esetben, ha fennáll annak az esélye, hogy azok működése az emberi életre, egészségre vagy vagyontárgyakra veszélyt jelenthet. A jogászok véleménye szerint azonban ilyen veszély jelenleg nem fenyeget. Tény, hogy Japánban súlyos baleset következett be a fukusimai erőmű működése során, de az ellenzék és a német jogi szakértők is úgy vélik, hogy ez alapvetően nem okozott változást a németországi atomerőművek működésében. Tehát a cikkely alkalmazása nem volt indokolt, így a döntés jogtalan, érvelnek ők.

Elszólások a kormányzati oldalról

Az ellenzék és sokan sokkal inkább taktikai húzásnak látja a német kormány döntését. A három hónapos moratórium ugyanis lehetőséget ad az elégedetlen lakosság és a tartományi választások terhe alóli kibújásra. A liberális (FDP) gazdasági miniszter, Rainer Brüderle sem segített sokat a kormány politikai helyzetén. A Süddeutsche Zeitung értesülései szerint egy szakmai konferencián Brüderle úgy vélekedett, hogy a kormány által elrendelt moratórium csak taktikai húzás a kabinet részéről a közelgő tartományi választásokat megelőzően. A nyilatkozatot a kormány a későbbiekben jegyzőkönyvi hibának nevezte mondván, hogy a gazdaságügyi miniszter szavait nem pontosan, hanem elferdítve adták vissza az újságban.

A hétvégi választások és a tanulságok időszaka

Az egyelőre még nem világos, hogy hosszú távon milyen hatásai lehet a német atomerőművek moratóriumát elrendelő döntésnek. A tartományi választásokra Baden-Württembergben és Rajna-Pfalzban viszont a hétvégén sor került. Az eredmények pedig a jelenleg kormányzó liberális FDP-nek és kereszténydemokrata CDU/CSU-nak nem éppen kedvezőek.

Baden Württembergben már 58 éve a kereszténydemokraták voltak hatalmon, és a jelenlegi állás szerint, forradalmi változás után, a továbbiakban a zöldek („die Grünen”) és a szociáldemokraták (SPD) duója veszi át a hatalmat. Rajna-Pfalzban a zöldek szintén hatalmas sikert arattak, 15,4 százalékukkal megháromszorozták korábbi eredményüket. Az FDP-nek pedig nem is sikerült a nyugati német tartomány parlamentjébe kerülnie.

A választások eredményeképp Rainer Brüderle már le is mondott a rajna-pfalzi pártelnökségi posztjáról, viszont a kabinetben továbbra is marad a pénzügyminiszter. Angela Merkel a baden-württembergi eredményeket „fájdalmas vereségnek” nevezte, de nem tervez komoly személyügyi változtatásokat saját kormányában.

Eddig úgy tűnik, hogy a németországi zöld párt („die Grünen”) profitált a legjobban az atomvita kiélezéséből. A hétvégi eredmények pedig egész biztosan rákényszeríti a kereszténydemokratákat, hogy felülvizsgálják eddigi stratégiájukat, valószínűleg az energiapolitika terén is.