Elfogadták a Szabadkai Nyilatkozatot

Szabadkán nyilatkozatot fogadtak civil szervezetek és vallási közösségek az etnikai kisebbségek helyzetének megerősítéséért.

Az Európai Unió által támogatott konferencián „A civil társadalom és a vallási közösségek az etnikai kisebbségek helyzetének megerősítéséért”, amelyet a ’Belgrádi nyílt iskola’ (Beogradska otvorena škola) Valláskutató központja szervezett a szabadkai egyházmegye Teológiai katekétikai Intézetével együttműködve és amelyet Szabadkán tartottak 2011. március 22. és 25. között, a civil szervezetek, vallási és etnikai közösségek, helyi hatóságok, újságírók, egyetemi tanárok és oktatók egybegyűlt képviselői elfogadták a Szabadkai Nyilatkozatot.

A Nyilatkozatban kiemelték, hogy régiónkban a különböző etnikai és vallási közösségek közötti feszültségek fő oka az értékek összeomlása volt, melyek válsága ma is tart és ezért fontos minél szélesebb társadalmi konszenzust elérni az egyházak, vallási közösségek, civil szervezetek, a tudományos és kulturális élet, valamint a kisebbségi közösségek képviselői között az alapvető társadalmi értékekről, melyek az emberi méltóság abszolút értékén alapszanak. Kihangsúlyozták, hogy a többségi és kisebbségi közösségek közötti rivalizáláson, valamint ezek hite, kultúrája és identitása közötti rivalizáláson túl kell lépni, mint rendkívül negatív jelenségen és hogy a sokszínűséget együttműködési ösztönzésként kell megélni.

Az említett értékek megvalósításánál kulcsfontosságú szerepet játszik a család, az oktatási rendszer és a média. A családokat az egyházak és vallási közösségek lelkipásztori munkájuk révén segíthetik, a civil szervezetek pedig a bennük rejlő aktivizmus révén. Az oktatási rendszer a kulturális kölcsönhatás és a pluralizmus értékeit kell, hogy elősegítse, míg a média nagyban hozzájárulhat a vallások közötti és etnikai közösségek közötti kapcsolatok javításához azáltal, hogy több helyet ad a vallási és etnikai közösségek képviselőinek közös fellépéseire.

Az egymás közötti kapcsolatokban az interkulturalizmus alapelvét kell előnyben részesíteni a multikulturalizmus helyett, ami az egymás mellett élés helyett a kölcsönös gazdagodás és a jobb megértést is jelenti a többségi és a kisebbségi közösségek között. Az interkulturalizmus előfeltétele a még meglévő kölcsönös előítéletek, sztereotípiák és félelmek, az etnikai távolság legyőzésének, valamint az európai identitás megértésének.

A konferencia résztvevői megállapították, hogy az említett kérdésekben fokozatosan elavul a csak nyilatkozati szintű tevékenység, hanem a közjó megvalósítása érdekében hatékonyan kell működni és tanúskodni konkrét cselekedetekkel.

A konferencián a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens tartott rövid tájékoztatót a magyar közösség helyzetéről.