Marad a szociáldemokrata uralom Rajna-Pfalz tartományban?

A hagyományosan kereszténydemokrata Baden-Württemberg mellett március 27-én egy másik német tartományban is választásokat tartanak: a különbség csupán annyi, hogy Rajna-Pfalz tartományban a szociáldemokraták kormányoznak ősidők óta.

A 17 éve kormányzó szociáldemokrata miniszterelnök, Kurt Beck kihívója a CDU-s Julia Klöckner, akinek azonban a közvéleménykutatások szerint nem lesz túl nagy esélye leváltani Becket. A helyzet ennél már csak Baden-Württembergben rosszabb: a legújabb, csütörtökön közzétett adatok szerint egyre kevesebb az esély egy CDU-FDP kormány folytatására. A választási kampányokban egyre nagyobb hangsúlyt kap az atomenergiáról szóló vita: a régebbi atomerőművek leállítása és a három hónapos „moratórium”, az ezzel kapcsolatos konfliktusok, aggályok és legújabban a gazdasági miniszter, Rainer Brüderle kiszivárgott állítólagos véleménye méltán foglalkoztatják a német választópolgárokat. Szász-Anhaltban – ahol múlt vasárnap tartották a tartományi választásokat – a szociáldemokraták elhúzzák a végeleges döntést: felhasználva a CDU koalícióalkotási kényszerét egyelőre nem mondták ki a „boldogító” igent a CDU-SPD alkotta közös kormány munkájának folytatására. A szociáldemokraták – bár hajlanak a kereszténydemokratákkal való szövetségre – nyitott lehetőségként kezelik a baloldali Linkével való tárgyalásokat is, amennyiben a CDU-val nem sikerül megegyezni.

Rheinland-Pfalz

A múlt vasárnapi közvéleménykutatások nem túl sok jót ígernek a szövetségi szinten az FDP-vel koalícióban kormányzó CDU számára: annak ellenére, hogy a „Politbarometer” szerint a kereszténydemokrata párt 35 százalékkal nem sokkal marad le a tartományban húsz éve kormányzó SPD mögött, a szociáldemokraták a Zöldekkel együtt egyértelmű többséget tudnának szerezni. Az SPD, amely jelenleg egyedül kormányoz, 37 százalékot érne el és a Zöldek 13 százalékával gyakorlatilag egyértelmű lehet a közös kormányzás. Bár egyes közvéleménykutatások szerint az SPD és a CDU szinte azonos részesedést érhetne el a szavazatokból, a Zöldek – atomhelyzet okozta – előretörése és az FDP bekerülési küszöb körüli jósolt eredménye nem növeli a kereszténydemokraták kormányalakítási esélyeit.

A kihívó

A 38 éves Julia Klöckner, aki 2009 óta a rajna-pfalzi CDU tartományi elnöke, 2002 óta képviselő a Szövetségi Gyűlésben, mandátumát először listán, majd egyéni kerületben szerezte. A teológusi, politológusi és újságirói végezettséggel rendelkező politikus nemrég még fogyasztóvédelmi minisztérium parlamenti államtitkára volt, ezen tisztségétől azonban megvált – ezzel elvéve az ellenzéktől egy fontos támadási felületet. Egyes elemzések szerint Klöckner megjelenése és pozícióba kerülése reménnyel töltötte el a tartományi pártot az SPD hatalmának megtörésére. Hiába azonban a Klöckner vezette párt viszonylag jó szereplése a közvéleménykutatásokban, koalíciós partner hiányában a kereszténydemokratáknak nincs esélye a hatalom átvételére – hiszen szövetségesként szóba jövő FDP esetében még az sem garantált, hogy egyáltalán bekerülnek a tartományi parlamentbe. Ha azonban ez sikerülne a liberálisoknak, a CDU és FDP együttes eredménye sem lesz elég a kormányalakításhoz szükséges többséghez. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Klöckner az atomenergiát érintő vitában nem remekelt: az eddig atom-barát Klöckner a japán reaktor balesete után először napokig hallgatott, majd közölte, hogy véleménye szerint mind a hét, 1980 előtt atomerőművet le kell állítani. A radikális fordulatot követően azonban az ezt érintő SPD-javaslatot a Bundestag szavazásán elutasította. 

A miniszterelnök

A 62 éves Kurt Beck a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint „ideológiamentes ügyintézőként” kormányozta a tartományt az elmúlt majd két évtizedben, ezért a miniszterelnök a politikai közepet testesíti meg. Annak ellenére, hogy a tartomány eladósodása a kormány jóléti intézkedéseinek köszönhetően a tartományok átlaga fölé nőtt, a rajna-pfalzi választók inkább a gazdasági növekedést és az alacsony munkanélküliséget tartják szem előtt a felmérések szerint. Mivel a közvéleménykutatások szerint az SPD feltehetőleg elveszíti abszolút többségét, Beck kénytelen lesz nyitni: a FAZ szerint azzal, hogy Beck számára a Zöldek jönnek lehetséges koalíciós partnerként szóba, a szociáldemokraták által támogatott több, a gazdaságot érintő projektről lesz kénytelen lemondani. 

A választási kampány témái

Az atomügy mellett a rajna-pfalzi választási kampány témái között szerepelt az oktatáspolitika és a kereszténydemokrata ellenzék által szívesen felhozott nagy tartományi adósságok, amelyket Beck 17 éves kormányzása alatt halmozódtak fel. A CDU választási programja szerint már 2016-ig meg lehetne oldani az újabb eladósodások kérdését, a szociáldemokraták ezzel szemben 2020-ra építették be az alkotmányba az eladósodási féket. További vitás pontokat jelentettek a nürnburgi sikertelen befektetések és bad bergzaberni kastélyszálló projektje, amelynek során a szociáldemokrata kormány adópénzeket süllyesztett el – írja a Spiegel Online. A választási programokban a takarékossági intézkedések mellett egyik pártnál sem volt hiány az ígértekben: az SPD további pénzügyi könnnyítéseket ígér az iskolaköteles gyerekeket nevelő családoknak, kisebb iskolai osztályokat tervez létesíteni és tovább kívánja bővíteni az napközi és ingyenes iskolai ebéd körét. A kereszténydemokraták szintén kisebb iskolai osztályokkal, a korrepetálás pénzügyi támogatásával és az oktatási rendszer további változtatásaival kívánja elnyerni a választók tetszését.  A két konkurens párt egyetért két olyan infrastrukturális projekt előrevitelében illetve megkezdésében, amelyet a Zöldek elutasítanak – áll a Spiegel cikkében. 

Baden-Württemberg

Egyre jobban reszkethetnek a kereszténydemokraták a dél-német tartományban: a Spiegel Online által közölt legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint az SPD és Zöldek előnye tovább nőtt a CDU – FDP alkotta koalícióval szemben. A Forsa által végzett felmérés szerint az SPD és a Zöldek 24-24 százalékot érnének el a választásokon, míg a CDU 38 százalékkal részesülne a szavazatokból. Hiába azonban a kereszténydemokraták legerősebb pártként elfoglalt helyzete: a mostani és jövőbeni koalíciós partner FDP öt százalékon áll, így az öt százalékos bekerülési küszöb akár a liberálisok baden-württembergi vesztét is okozhatja. Ráadásul a SPD-Zöldek összesített 48 százaléka is több a kereszténydemokrata-liberális páros 42 százalékánál. A felmérés megbízhatóságát talán csökkentheti – és ezzel a jobboldal reményét növelheti – hogy a Forsa Intézet közlése szerint a válaszadók negyven százaléka „nem tudja még”, hogy vasárnap kire adja le voksát.

Atom-bajok

A kormány által meghírdetett három hónapos „moratórium”, a régebbi atomerőművek leállítása és az azt követő viták nem tesznek jót a német jobboldalnak: a kormány ezen döntésével egy tavaly elfogadott, az erőművel üzemidejének meghosszabítását lehetővé tevő törvényt írt felül, amit sokan jogilag aggályosnak tartanak. Ráadásul az új „atomellenesség” fordulatot jelent a kereszténydemokraták politikájában, annak ellenére, hogy a pártban már régebben is jelen voltak ilyen irányú vélemények, amelyeket legmagasabb szinten éppen a környezetvédelmi és reaktorbiztonsági miniszter, Norbert Röttgen képviselt. Nem elég, hogy a kormánydöntés és véleményváltozás miatt kritika éri a pártot, most kiszivárgott egy, Rainer Brüderle (FDP) gazdasági miniszter szájából elhangzott reakció a „moratóriumra”, miszerint a „közeledő tartományi választások miatt nyomás alatt van a politika és ezért a döntések nem mindig racionálisak”. A Német Ipari Szövetség előtt elhangzott mondatot a Süddeutsche Zeitung hozta nyilvánosságra, Brüderle szerint, akit az atomenergia támogatójaként tartanak nyilván, azonban „jegyzőkönyvi hibáról” van szó. Az ellenzék és a sajtó természetesen egyből rákapott a kellemetlen kijelentésre, a kormánykoalíciót választási kampány csalással és taktikázással vádolják.

Szász-Anhalt: eredmények

A szász-anhalti választások legtöbb szavazatot elért pártja előzetes számítások szerint 32,5 százalékkal a CDU, annak ellenére, hogy 2006-os, 36 százalékos eredményéhez képest rontott. A baloldali Linke 23,7 százalékkal szintén nem javított az előző választásokon elért szavazatarányán, azonban ismét a szociáldemokraták előtt végzett. Az első számítások szerint az SPD sem javított eredményén: a szavazatok 21,5 százalékával szinte ugyanannyit ért el, mint 2006-ban. A választások egyértelmű nyertesei a Zöldek, akinek 2006-ban nem sikerült átlépni át az öt százalékos küszöböt, most azonban hét százalékos szavazatarányukkal bekerültek a parlamentbe. Az előzetes számítások szerint az FDP, aki 2006-ban még 6,7 százalékot ért el és az NPD, akik először indultak a tartományi választásokon a szintén szélsőjobboldali DVU-val történt egyesülésük óta, négy százalékkal nem érték el a parlamentbe jutáshoz szükséges szavazatarányt. A választásokon való több mint ötven százalékos részvétel nagyobb választói aktivitást jelent, mint 2006-ban, amikor ez a szám 44,4 százalék volt.

A választások előtt több koalíciós variáció is elképzelhető volt, az előzetes eredmények tükrében azonban valószínűsíthető, hogy az eddig kormányzó CDU-SPD alkotta nagykoalíció folytatja munkáját, a miniszterelnököt, mint a nagyobbik partner, a CDU fogja adni, Reiner Haseloff személyében. A szociáldemokraták egy olyan esetben lehetségesnek tartották volna egy baloldali SPD-Linke szövetséget, amennyiben az SPD a Linke előtt végez, tehát az SPD adhatja a miniszterelnököt.

Annak ellenére, hogy a CDU – a februári, hamburgi kemény vereség után – a választások szerint Szász-Anhaltban nem vesztett sokat népszerűségéből és úgy tűnik, kormányzati pozícióban marad, szövetségi szinten mégiscsak kellemetlen helyzetben lehet, hiszen a szövetségi koalíciós partner FDP-nek nem sikerült bejutnia a tartományi parlamentbe. Ami Hamburgban sikerült, az Szász-Anhaltban már nem: a liberálisok eredménye ráadásul Baden-Württembergben is döntő tényező, ami a kereszténydemokraták kormányzati szerepvállalását illeti.