Rendkívüli ülésen vizsgálják az európai atomenergiát

Miután a Bizottság az európai atomenergia-politika felülvizsgálatát kezdeményezte, Fellegi Tamás március 21-re összehívta az energiaügyi miniszterek tanácsának rendkívüli ülését.

Március 15-én Günther Oettinger energiaügyi biztos „apokalipszisként” jellemezte a Fukusimában kialakult helyzetet, és a banki kockázatok mérésének mintájára az európai nukleáris létesítmények stressz-tesztjeit jelentette be. Hedegaard klímaügyi biztos március 16-án arról beszélt, hogy „az a hátszél, amit az atomenergia-ipar élvezett az elmúlt években, nincs többé. Ennek vége, függetlenül attól, hogy mi történik Japánban a következő órákban és napokban”.

Oettinger és Hedegaard kezdeményezésének hatására Fellegi Tamás, a Közlekedési-, Energia és Hírközlési Tanács elnökeként rendkívüli tanácsülésre hívta össze az energiaügyi minisztereket március 21-re. Az előzetes hírek szerint Németország és Ausztria a nukleáris energia európai felhasználásának korlátozását szeretnék elérni, amit Franciaország, Olaszország, Csehország és Lengyelország is ellenez.

A Tanácsülésen a japán nukleáris válság mellett az észak-afrikai válság is napirendre került, mivel mindkettő a világpiaci zavarok révén befolyásolhatja az európai energiapiacot. Többek között az is felmerült a napokban, hogy Japán a kiesett atomerőművi kapacitásait részben Európából származó orosz gázzal helyettesítse.

A mai tanácsülés célja elsősorban az álláspontok felmérése volt. Jelenleg úgy tűnik, hogy a tagállamok energiaellátására nem voltak hatással az események, vagy pedig sikerült megoldani a helyzetet, legalábbis a szükséges energiamennyiség tekintetében. Fellegi Tamás elmondta, hogy az eseményeket – és különösen esetleges áralakító hatásukat – továbbra is szorosan nyomon követik. Az uniós szinten elfogadott energiapolitikák és a február 4-i tanácsülésen a közös energiapiacról hozott határozatok implementációja továbbra is fő prioritás.

Oettinger biztos elmondása szerint a tagállamok messze nem értenek egyet a nukleáris energia egyes kérdéseiben (14 országban van nukleáris energia, 13 országban nem használják), de abban nincs vita, hogy a legmagasabb szintű biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni az atomerőművek esetén. Fellegi Tamás elmondta, hogy a tagállamok egyetértenek egy átfogó kockázati és biztonsági felmérés ún. stressz-teszt kialakításában, azonban a pontos módszertant a korábban emlegetett egy hónap helyett az év végére szeretnék véglegesíteni. Oettinger elmondása szerint a tagállamok és a Bizottság szoros együttműködésben fogják kialakítani a kockázatok minimalizálására szolgáló közös európai nukleáris biztonsági szabványokat. A tagállamok, a Bizottság, a nemzetközi szervezetek és szabályozó hatóságok közösen fogják kidolgozni, hogy a teszt mire terjedjen ki és milyen részekből álljon.

A mai tanácsülésen már meghatároztak néhány területet, amelyek mindenképpen értékelésre szorulnak. Ilyenek a földrengések, áradások, cunamik hatásának felmérése, az erőmű telephelyének szeizmikus tulajdonságai, a hűtőrendszerek és tartalék energiarendszerek jellemzői, az erőművek életkora és a reaktorok típusa. Oettinger biztos kiemelte, hogy a természeti katasztrófák mellett a lezuhanó repülőgépek és számítógépes támadások lehetőségét is meg kell vizsgálni, és a különböző helyzetekre vészforgatókönyveket készíteni. A közelmúltbeli események miatt újra felszínre került a nukleáris hulladékok biztonságos elhelyezésének kérdése is. A mai tanácsülést vezető Fellegi és az energetikai biztos egyaránt kiemelte, hogy mivel a biztonság nem áll meg a határokon, szükség van a szomszédos országokat — Svájcot, Ukrajnát, Törökországot — is bevonni a biztonsági felülvizsgálatok elvégzésébe. Ugyan Svájc bevonása az Európai Gazdasági Térségen keresztül nem okoz jogi nehézséget, Ukrajna és Törökország esetében ez jelenetős politikai és jogi nehézségeket is okozhat.