Líbia: a franciák már lőnek is

Líbiában továbbra is zajlanak az összecsapások, miközben Moammer Kadhafi egyre több kerületet foglal el az ellenállók központjának számító Bengháziban, a nyugati hatalmak döntésre jutottak.

Elindult az európaiak támadása?

Franciaország beváltotta korábbi fenyegetését: harci repülő szálltak fel Saint-Dizierből, hogy segítséget nyújtsanak a Bengházit védő ellenállóknak Moammer Kadhafi támadásával szemben. Órákkal korábban Kadhafi erői megszegték az ENSZ által csütörtök éjjel elrendelt repülési tilalmat, amikor bombázták a várost, és a tűzszünetet sem tartották be. Szakértők szerint a francia repülők erre válaszol indultak útnak. Bár a bombázást a líbiai kormány tagadta, Nicolas Sarkozy francia elnök is megerősítette, hogy „erőink mindenféle agresszió ellen fellépnek”. A honvédelmi minisztérium szóvivője szerint már az első lövések is eldördültek: a célpont egy katonai jármű volt.

Eközben David Cameron, Anglia kormányfője is határozott beavatkozásról beszélt, amikor a BBC-nek azt mondta, „meg kell állítani Kadhafit”. A konzervatív miniszterelnök úgy fogalmazott, „úgy vélem, nagyon fontos, hogy lépéseket tegyünk. Jobb most lépni és szembenézni a következményeivel, mint szembenézni azzal, ami bekövetkezik, ha nem csinálunk semmit”. A kérdésre, hogy fennáll-e a lehetősége a katonai beavatkozásnak, Cameron kijelentette, Kadhafi tette a helyzetet ilyen feszültté.

Már Bengáziban vannak Kadhafi erői

Őrült versenyt fut az idővel Moammer Kadhafi hadserege, amelynek még azelőtt kell megtörnie a felkelők ellenállását, hogy az ENSZ BT által elfogadott repüléstilalmi zónát a nyugati hatalmak fel tudnák állítani az észak-afrikai ország felett. A kormányerők nem is vesztegetik az idejüket: minden fronton támadást indítottak, és az előőrseik már a felkelők fővárosának is nevezett Bengázi kapuinál állnak. Bár a líbiai vezetés a tegnapi nap folyamán tűzszünetet hirdetett, a helyszíni beszámolók szerint szó sincs arról, hogy leálltak volna a hadműveletek – számolt be több hírügynökség.

A Reuters jelentése szerint a kormányerők ma reggel behatoltak Bengáziba, amelyet a levegőből és a földről is folyamatosan lőnek. A tripoli kormány természetesen mindent tagad: hivatalos nyilatkozataikban a felkelőket vádolják a tegnap bejelentett tűzszünet megsértésével. A brit hírügynökség forrásai szerint a keleti nagyvárosában betonból emelnek barikádokat az utcákon, miközben az ellenzékiek több városból is visszavonulnak. Ma reggel több forrás szerint is lelőttek egy kormányhoz tartozó repülőgépet – később kiderült, hogy a felkelők egyetlen gépe esett Kadhafi erőinek áldozatául, a Reutersnek nyilatkozó felkelők szerint azonban a helyzet kritikus: az éjjel a kormányerők negyven kilométert törtek előre, és ma délelőttre már Bengáziba értek Kadhafi katonái.

Lassan válaszolnak a nagyhatalmak

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön fogadta el a Líbia elleni katonai akciókról szóló határozatot, azonban a tegnapi várakozásokkal szemben még nem sikerült felállítani az észak-afrikai ország feletti repülési tilalmi zónát. Sokan azt várták, hogy Nagy-Britannia és Franciaország már tegnap csapást mér a kormányerőkre, de a két európai ország a várakozásokkal ellentétben nem lépett semmit. Ma Párizsban nagyszabású nemzetközi csúcstalálkozót tartanak Nicolas Sarkozy francia államfő elnökletével, amely a tervek szerint döntésre jut majd a légicsapásokról. A konferencián részt vesznek az EU és az Arab Liga legfontosabb vezetői, illetve az Egyesült Államok külügyminisztere, Hillary Clinton is.

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke tegnap kemény szavakkal figyelmeztette Kadhafit, hogy azonnal állítsa le a támadásokat. Ugyanakkor azt is megerősítette, hogy az USA nem fog szárazföldi csapatokat vezényelni a térségbe, csak a légtérzár biztosításában vesz majd részt. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács korábban már jóváhagyta azt a határozatot, amely lehetővé teszi a katonai erő alkalmazását Líbia ellen. Mint ismert, az USA több haditengerészeti egységet is állomásoztat a térségben: még március elején vezényelték Líbia partjaihoz a USS Enterprise repülőgép-hordozót, illetve több más felszíni egységet is. Jelenleg is a Földközi-tengeren hajózik többek között a USS Stout és a USS Barry romboló, illetve a USS Kearsarge partraszállító-hajó is. Szintén a térségbe érkezett a USS Providence Los Angeles osztályú tengeralattjáró is, amely Tomahawk típusú cirkálórakétákkal tud csapást mérni a líbiai szárazföldi erőkre. Bár David Cameron brit miniszterelnök bejelentette, hogy Tornado és Eurofighter gépeket vetnek majd be líbiai célpontok ellen, a Guardian értesülései szerint eddig egyetlen brit repülőgép sem hagyta el szigetországi bázisát. Francia oldalról a jelenleg Toulonban horgonyzó Charles de Gaulle repülőgép-hordozó kapcsolódhat be a hadműveletekbe, a francia légierő Korzikán és Dél-Franciaországban állomásozó egységein felül. Obama ugyanakkor elmondta: az Egyesült Államok csak támogató szerepet kíván ellátni a légtérzár során, így az Enterprise repülőgépei nem fognak részt venni a bombázásokban.

A Pentagon információi a líbiai légierő nem jelent majd komoly kihívást, ugyanis a mintegy 100 szolgálatban lévő líbiai repülőgép többsége rossz állapotban van, és az arab pilóták kiképzése sem volt tökéletes. A szövetséges erőknek ugyanakkor gondokat okozhat majd a líbiai légvédelem: az észak-afrikai ország mintegy 30, többségében orosz-szovjet gyártmányú légvédelmi komplexummal rendelkezik, többek között SA-6-os (2K12 Kub) és SA-5 (S-200 Angara/Vega) ütegeket is bevethet a védekezés során. Arról egyelőre nincsen információ, hogy az esetlegesen lelőtt nyugati repülőgépek személyzetének kimentésére milyen kutató-mentő kapacitások állnak rendelkezésre. Az Egyesült Államok légierejének vezérkari főnöke, Norton Schwartz tábornok a héten egy szenátusi meghallgatáson kijelentette: egy hatékony, 24 órás légtérzárlat megszervezéséhez legalább egy hétre és 200 repülőgépre van szükség, idézi az amerikai főtisztet a Bloomberg hírügynökség.