Euroatlanti Biztonsági Fórum: terítéken a líbiai helyzet

A lengyel fővárosban tartották csütörtökön a negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Euroatlanti Biztonsági Fórumot. A decemberi lisszaboni NATO-csúcs eredményei mellett a résztvevők a Líbiában kialakult helyzet megvitatását helyezték ismét előtérbe. A fórumon, ahol alapvetően a Szövetség tagjai közül tíz ország védelmi minisztere találkozott, felszólalt Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter is.

A Varsóban megrendezett biztonságpolitikai találkozót a lengyel köztársasági elnök Bronislaw Komorowski és a jelenlegi NATO-főtitkár Anders Fogh Rasmussen nyitotta meg. A konferencia megrendezése egybeesett Lengyelország NATO-tagságának évfordulójával: az ország tizenkét éve, március 12-én csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. A fórumon leginkább a múlt heti brüsszeli rendkívüli EU-csúcson is tárgyalt líbiai helyzet volt a napirenden.

A NATO főtitkár Rasmussen szerint a Szövetségnek készen kell állnia a Líbiában kialakult krízis rendezésére, ezen felül kijelentette: el kell fogadni a tényt, hogy az észak-afrikában történtek váratlanul érték az egész világot. A találkozón a főtitkár és a lengyel köztársasági elnök Komorowski mellett további tíz ország: Lengyelország, Észtország, Bulgária, Albánia, Lettország, Litvánia, Románia, Horvátország, Csehország és Magyarország védelmi miniszterei, illetve államtitkárai találkoztak.

A NATO főtitkár beszédében azonban kihangsúlyozta: a NATO jelenleg nem tervez beavatkozást a Líbiában zajló eseményekbe. „Nem kívánunk beavatkozni Líbiában, de mint egy hatékony védelmi szövetség és kollektív biztonsági szervezet, felkértük a katonai erőinket, hogy minden eshetőségre készítsenek terveket.”- mondta Rasmussen aki hozátette: „ Ahhoz, hogy a NATO bevatkozzon a Líbiában dúló harcokba, elsődlegesen három feltétel teljesülése szükséges: először is egy olyan súlyos veszélyheztenek kellene kilakulnia amely már a Szövetséget is fenyegeti, másodszor a beavatkozáshoz egy igen jelentős regionális támogatottság kellene, harmadszor pedig tiszta jogi háttér, ami azonban az ENSZ hatáskörébe tartozó feladat.”

A főtitkár arról is szót ejtett, hogy az észak-afrikai események mindenképpen tanulsággal bírnak a Szövetség számára. „A drámai szituáció Líbiában egy olyan krízishelyzet, amely szinte a szomszédban történik és amit egyikünk sem tartott valószínűnek. Éppen ezért a NATO-nak egységesen kellene felkészülnie, hogy képes legyen választ adni a biztonsági kihívások széles spektrumára”. A lengyel köztársasági elnök, Bronislaw Komorowski Rasmussennel egyetértésben nyilatkozott: „A nyugati világ struktúrája nem készült fel az észak-afrikai és az arab világ átalakulási folyamataira, ami engem arra a szituációra emlékeztet amikor a kommunista blokk omlott össze. Akkor a lengyel függetlenség is a meglepetés erejével hatotta át a világot”. „A valóság ismét felülmúlt minden várakozást! – Nem először – a nyugati világnak most sem voltak receptjei és elképzelései az észak-afrikában és az arab világban zajló forradalmi megmozdulások kezelésére.”- tette hozzá Komorowski.

A lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski is kifejtette véleményét a líbiai válsághelyzettel kapcsolatban. Sikorski szerint ha a NATO idő előtt avatkozna be a líbiai incidensbe, akkor az olyan mértékű zűrzavart okozhatna az arab államokban, amelyek révén a Szövetség szinte bizonyosan nem érhetné el a kívánatos eredményeket. A miniszter a Lengyel Rádiónak nyilatkozott a csütörtöki nap reggele folyamán: „Ez nem a megfelelő idő a beavatkozásra. Ha idő előtt beavatkoznánk, annak az a kockázata, hogy az arab országokat magunk ellen fordítjuk”. Sikorski emellett bizonyos abban, hogy a NATO-t rengeteg kritika fogja érni az elkövetkezendő időben, akár beavatkozik az észak-afrikai eseményekbe, akár nem.

Az említetteken túl, a fórumon felszólalt Hende Csaba, magyar honvédelmi miniszter is. A miniszter kihangsúlyozta, hogy a Szövetség feladata továbbra is a tagországok védelme, ami együtt jár azzal, hogy adott esetben politikai, katonai stabilizáló vagy válságkezelő tevékenységet kell ellásson, ha ezt a tagállami érdekek megkívánják. A NATO lisszaboni csúcstalálkozójára visszautalva Hende Csaba elmondta, hogy Magyarország aktívan részt kíván venni azokban a nemzetközi együttműködésekben, amelyek az új típusú kihívásokra való reagálás képességeit fejlesztik. A Szövetség tagállamai a decemberi lisszaboni csúcs alkalmával állapodtak meg a cyber-és az energiabiztonság hangsúlyosabbá tételének szükségességéről. Hende Csaba országunk vonatkozásába arra is kitért, hogy Magyarország földrajzi biztonsági érdeke a nyugat-balkáni államok euro-atlanti integrációja, és az egész transz-atlanti szövetség támogatását várja ennek folytatásában.

Zárszóként Rasmussen Lengyelországhoz intézett pár dicsérő mondatot. Elmondása szerint az észak-afrikaiak példaként tekinthetnek Lengyelországra, aki kitartóan, ámde igazi erőszak nélkül érte el országa függetlenségét. Mindemellett köszöntötte az országot NATO-csatlakozásának évfordulója alkalmából.

A főtitkár a fórum végeztével egy esetleges további diplomáciai lépésnek adott nagy hangsúlyt. Rasmussen egyik saját fő prioritásának a nem NATO-tagországokkal való kapcsolatfelvételt és kapcsolaterősítést tartja kiemelkedően fontosnak. Fölszólított továbbá az Európai Unióval való szorosabb együttműködésre, és egy olyan szövetségi kereteken is túllépő védelmi kooperációra amellyel sokkal hatékonyabban lehetne reagálni olyan biztonsági kihívásokra, amelyektől napjainkban is hangos a sajtó.