WikiLeaks: több országot is megfenyegetett Franciaország

A napokban ismét napvilágott látott egy 2008-as bizalmas dokumentum. A távirat szerint Franciország megfenyegette Lengyelországot és Svédországot, amennyiben Varsó és Stockholm nem enyhít Moszkva-ellenes álláspontján az orosz-grúz háború tekintetében, ellenlépésekre számíthatnak. A felhívás mögött üzleti és politikai érdekek is húzódtak.

A WikiLeaks jóvoltából nyilvánosságra került tikos dokumentumok listája most egy újabb elemmel bővült. A minap egy bizalmas távirat látott napvilágot, amely több ország vonatkozásában is tartalmaz információkat. A jelenleg kiszivárogtatott dokumentum szerint Franciaország politikai és üzleti érdekei miatt avatkozott bele az orosz-grúz háború nemzetközi megítélésébe.

A 2008-ban kirobbant orosz-grúz háború kapcsán Franciaország megfenyegette Svédországot és Lengyelországot, ha nem enyhítenek a háborúval kapcsolatos állápontjukon és hozzáállásukon, akkor Franciaország szövetségeseivel együtt aláássa a svéd és lengyel kezdeményezésre 2008-ban megfogalmazódó Keleti Partnerség programot. A Keleti Partnerség kezdeményezés a hat volt szovjet tagállam felé tesz nyitási kísérletet annak érdekében, hogy tagjelölti státusz nélkül, de közelebb kerüljenek az Európai Unióhoz. Az orosz-grúz háború kapcsán Lengyelország nyilvánosan elítélte az orosz lépéseket, miközben Moszkvát több európai országgal egyetemben az agresszor színében tüntettek fel. Evvel sokan nem értettek egyet, egyesek szerint egyenesen a grúz viselkedés váltotta ki a háborút, az Oroszországot támadó kinyilatkoztatásaikat pedig alaptalannak vélték. A francia álláspont mögött a dokumentum szerint azonban erős üzleti érdekek is meghúzódtak.

Franciaország ugyanis a háborúval párhuzamosan éppen tárgyalásokat folytatott az orosz gázóriással, a Gazprommal annak érdekében, hogy a francia Gaz de France Suez vállalat is részesedhessen a Gazprom által vezetett Északi Áramlat gázvezeték projektből. A megállapodás a két ország között végül tavaly márciusban létrejött, a franciák kilenc százalékos részesedést szereztek.

Az orosz-grúz háború agresszorát tekintve az egész Európai Unió megosztottságot mutatott. Franciaországon kívül Németország is azon a álláspontot képviselte miszerint semmilyen Oroszország elleni szankciót nem szabad bevezetni (a németek szintén részvényesek az Északi Áramlat projektben), míg a svédek és a lengyelek mellett az Egyesült Királyság is erős Moszkva elleni lépéseket látott volna szívesen.

Azt, hogy ki volt a háború kezdeményezője, a több hivatalos jelentés ellenére is sokan a mai napig vitatják, ahogy a WikiLeaks által feltárt dokumentumok szavahihetőségét és eredetét is. A WikiLeakset van, aki az egyetlen igaz forrásként tekinti, van aki csak nevet rajta, mások megsértődnek, de akad olyan is aki egyenesen terrorszervezetként tartja számon az eredetileg non-profit médiaszervezetet. Egy azonban bizonyos, a kiadó sikeressége és népszerűsége vitathatatlan. Erre pedig több üzletember is felfigyelt, a hírek szerint a Facebook után a WikiLeaksről is filmet forgat majd a DreamWorks.