Máshogy gondolják a versenyképességet a liberálisok

Az európai liberálisok vezetője, Guy Verhofstadt alternatív versenyképességi paktummal rukkolt elő a néppárti Merkel-Sarkozy és az EU intézményeket képviselő van Rompuy-Barroso tervvel szemben. A liberálisok ereje és a Parlament megnövekedett hatásköre miatt az európai föderalista javaslat egyes elemei megvalósulhatnak.

Merkel és Sarkozy az utolsó EU-csúcson mutatta be az európai gazdaságpolitika szabályainak megváltoztatására vonatkozó javaslatát. Mivel ez a tagállamok többségének nemtetszését váltotta ki, a Tanács és a Bizottság elnöke vették kezükbe a feladatot. A Barroso-Rompuy paktum azonban még nem került nyilvánosságra. Március 3-án a liberális frakcióvezető, Guy Verhofstadt is benyújtotta a versenyképességi célokra vonatkozó javaslatát, mely elmondása szerint jóval szélesebb körű mint a német- francia paktum. Guy Verhofstadt egykori belga miniszterelnök, a liberális képviselőcsoport (ALDE) elnöke javaslatot terjesztett elő az Unión belüli gazdasági konvergenciára vonatkozóan. Elmondása szerint ez jóval nagyszabásúbb, mint a Merkel-Sarkozy terv, mivel a tagállamok helyett az Európai Bizottság kezébe adja az irányítást. Verhofstadt március 3-án mutatta be javaslatát a brüsszeli sajtónak az Európai Parlamentben, amely a „Közösségi jogi aktus a gazdasági konvergenciáért és kormányzásért” elnevezésre hallgat. A korábbi belga miniszterelnök elmondása szerint ez a terv jóval szerteágazóbb, mint a hat pontra szorítkozó Merkel-Sarkozy javaslat.

A Merkel-Sarkozy terv célja, az európai gazdasági stratégiák kiegészítése, ebben hasonlít az Európa 2020 gazdasági célokat koordináló, vagy az Európai Szemeszter -nemzeti költségvetéseket összehangoló javaslataihoz, magyarázza Verhofstadt. Ezek szerinte csak részmegoldások, amelyek helyett a gazdaságirányítás minden eszközét közös kézbe kellene venni. Nem tetszik neki az sem, hogy a Merkel-Sarkozy terv kormányközi módszeren alapult, míg az általa javasolt terv közösségi megközelítésen nyugszik, mivel a tagállamok helyett a Bizottságot juttatja vezető szerephez. Verhofstadt szerint kudarchoz fog vezetni, ha a tagállamok maguk veszik kézbe az ügyeket. A 2000-es Lisszaboni program, amelyben az EU kitűzte, hogy a világ legversenyképesebb régiójává válik, szerinte azért bukott el, mert senki sem kötelezhette a tagállamokat a program teljesítésére. Szerinte a közös végrehajtó szervnek kellene felügyelni az európai gazdasági konvergenciát és gazdaságpolitikát, felhatalmazva arra is, hogy módosító intézkedésekkel vagy akár büntető szankciók kivetésével hasson azokra a tagállamokra, akik hátráltatják a közös célok megvalósítását. Egy ilyen szankció lehetne az EU támogatások visszavonása is – mondja a liberális frakcióvezető.

Verhofstadt szerint az új feladatok végrehajtásához az Európai Bizottságnak is át kéne alakulnia. A tárcákat újra kellene osztani, és nem csak Olli Rehn mostani gazdasági és pénzügyi biztos, Michel Barnier belső piaci biztos tárcáját, de a most sok kézben lévő gazdasági részpolitikákat is egy vezető alá kellene rendezni – a versenypolitikát, az ipar- és vállalkozáspolitikát, a kereskedelmet, a pénzügyi programozást, illetve az adó- és vámügyeket.

Az EurActiv azon kérdésére, hogy hogy egyeztette-e javaslatát a Bizottság és a Tanács elnökével – akik közösen fogalmazták meg válaszukat a Merkel-Sarkozy paktumra – Verhofstadt azt válaszolta, hogy csupán továbbküldte nekik az ALDE (liberális) frakció által előző nap elfogadott javaslatot. A parlamenti források elmondása szerint a Verhofstadt javaslatnak jó esélye van arra, hogy meghatározó szerepet játsszon az európai gazdaságpolitika meghatározásában, ha a jobbközép európai néppárt és a szociáldemokrata párt is legalább részben melléáll. A legfontosabb döntéseknél ugyanis a néppárt, a szocialisták és a liberális párt szavazatai kellenek a döntően ezekből a pártcsaládokból kikerülő kormányfők javaslatainak felülbírálatához.

Következő lépések:

  • március 11: az eurózóna vezetői versenyképességi célokról tárgyalnak
  • március 24-25: EU-csúcs, amelynek a témája a versenyképességi csomagról és az euró válságalapjának állandósítása

Kitekintő / Euractiv.hu

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »