Kanadában is adóval küzdenének a túlsúly ellen

A kanadai egyészségszervezetek az ételek adóztatásának átszervezését kérik a szövetségi kormánytól, miután a túlsúlyosak aránya ijesztő méreteket öltött az elmúlt évtizedben. A társadalmi vitát elősorban az egészségtelen ételekre kivetett adó tervezete gerjeszti, ám abban többnyire egyetértenek a szakemberek, hogy egy pluszadónál átfogóbb módosításra van szükség.

„Kanada közválságba eszi magát”- mondta Dr Arya Sharma a University of Alberta professzora, aki jelenleg az elhízás és a szív-érrendszeri betegségek közötti összefüggést kutató csoport vezetője. Az adatok valóban ijesztőek: a kanadai felnőttek 59%-a túlsúlyos vagy kórosan elhízott. Déli szomszádaiknál, az Egyesült Államokban ez a százalék még magasabb, a felnőtt lakosság több, mint kétharmadára vonatkozik.

Dr Sharma szerint az elhízást krónikus betegségként kell kezelni, hiszen igen magas kockázati tényező az egészségre nézve. A szakorvos azt is hozzátette, hogy a válság hamarosan az egészségügyi költségvetésben is be fog bekövetkezni. A CBC hírcsatorna forrásai szerint még senki sem számolta ki, hogy egy túlsúlyos ember pontosan mennyibe kerül az egészségkasszának, de egy 2006-ban, British Columbia tartományban készült tanulmány szerint, arra az évre hat milliárd dollár volt az elhízásból fakadó betegségek kezelésére jutó összeg.

Abban minden egészségügyi szakember egyetért, hogy Kanadának tennie kell valamit az elhízási „járvány” megfékezéséért, de a cél elérése érdekében használt eszközökről már megoszlanak a vélemények. A bevezetendő „zsír adót” (fat tax), ahogy mostanában az egészségtelen ételeket sújtó díjat hívják, sokan nem tartják hatékonynak. A szövetségi államban, ahol a tartományok dönthetnek egyes adók kiszabásáról, nehéz lenne az egész ország területén bevezetni az intézkedést. Másrészt bármely étel árának további emelése súlyosan érintené a legszegényebbeket, ezért  csak rontana az életszínvonalukon és általános egészségükön. Egyes táplálkozási szakemberek a forgalomba hozott adagok csökkentésében látják a megoldást.

Az újabb adóval megcélzott termékek forgalmazói arra próbálnak rámutatni, hogy egyetlen üdítő vagy édesség árának megemelése nem fog varázsütésre mindent megoldani. Annak ellenére, hogy a cukros italok fogyasztása 1999 és 2009 között 28%-kal csökkent, az elhízás aránya felgyorsult. A kereskedőknek igazat kell adni abban, hogy a kalóriadús ételek hozzáférhetősége egy országban még önmagában nem vezet kóros tünetekhez. Dr. Sharma alátámasztja, hogy nem elég a felszíni, tüneti kezelés, hanem a baj gyökeréhez kellene eljutni. „A legtöbben azért híznak el, mert depressziósak, illetve más életmódbeli problémájuk van, például túlhajszoltak, vagy kialvatlanok.”

Manuel Arango, a Szív és Stroke Alapítvány egészségügyi irányvonalának igazgató helyettese arra próbálja felhívni a kormány figyelmét, hogy a Kanadai Egészségügy (Health Canada) intézet ajánlásai és a Pénzügyi Minisztérium adópolitikája semmiféle következetességet nem mutat. „Egy fánk után fizetünk adót, de hat után már nem. Ez teljesen rendellenes.” – nyilatkozta a szakember. Ehhez az ellentmondáshoz hozzátehetnénk további példákat is,  mint például azt, hogy két liter cukros, szénsavas üdítőital olcsóbb, mint egy liter tej, vagy hogy egy elkészített zöldsalátát megadóztatnak, de a hatos csomagolású csokis sütit nem. Ezért sokan egy újabb díj bevezetése helyett a zöldségek és gyümölcsökön lévő adó eltörléséért fordulnak a kormányzati szervekhez. Bill Jeffery, a Tudomány a Közérdekért intézet kanadai igazgatója azon a véleményen van, hogy egy olyan rendszer kialakítása lenne a legcélravezetőbb, amely a fogyasztók pénztárcáját megkímélné az egészséges döntésekért cserébe.

Kanada nem az egyetlen állam, amelynek komoly gondjai vannak a lakosság elhízási arányával. 2010-ben az Egészségügyi Világszövetség (World Health Organization) minden magas jövedelmű országot felszólított arra, hogy adóztassa meg az egészségtelen, kalóriadús ételeket. Annak ellenére, hogy a világ több pontján, például Tajvanban, Dániában, Spanyolországban, Romániában és Amerika két államában is megemelték az adót egyes zsíros vagy cukros termékekre, az elhízás mértékét még nem sikerült jelentősen csökkenteni.

Hazánkban is felmerült az egészségtelen ételek megadóztatása. Magyarországon szerencsére még nem olyan kétségbeejtő a helyzet, mint Észak-Amerikában, azonban a majdnem 19%-os kóros elhízottsági ráta arra mutat, hogy a probléma nem elhanyagolható.

Az orvosok világszerte azt hangoztatják, hogy a túl cukros, zsíros vagy kalóriadús ételek kerülése fontos, ám a legszükségesebb az lenne, hogy az országok vezetői az egészséges ételeket tegyék mindenki számára megfizethetővé és hozzáférhetővé.