Az irakiak az emlékekkel és az előítéletekkel is küzdenek

A Magyarországon élő arab közösség tagjaként az iraki bevándorlók életét gyakran megnehezíti, hogy homogén egységként tekintenek rájuk, gyakran megfeledkezve arról, hogy az elsősorban Egyiptomból és Szíriából érkezett társaikhoz képest, ők másfajta identitással és történelmi hagyományokkal rendelkeznek. Ráadásul éppen az egyik összekötő kapocs – az iszlám vallás – az, amely könnyen előítéletek forrása a magyar társadalomban, attól függetlenül, hogy az ország egy része hosszú ideig török fennhatóság alatt állt, így nem idegen tőlünk sem a dzsámi, sem a fürdő.

A problémát inkább a ruha jelenti, illetve az a sajnos széles körben elterjedt nézet, hogy az iszlám a terrorizmus szinonímája. A magyarok kevésbé vannak tisztában azzal is, amely egy iraki számára a mindennapok sajátja: országukból egyaránt érkeztek kurdok, arabok, síiták, szunniták és nem kevés keresztény. Ez utóbbi vallás hívei számára értelemszerűen könnyebb a beilleszkedés, míg a muszlimoknak gyakran hátrányt jelent a vallásuk, nem a törvények miatt, inkább a társadalomban meglévő előítéleketet kell leküzdeniük.

Tény, hogy nem könnyű rálelni Magyarországon olyan csoportokra, amelyek kizárólag iraki tagokból állnának, és számuk sem olyan kimagasló, hogy akár magyar-iraki baráti társaságok alakulnának, akár saját egyesületeket hozhassanak létre.  Magyarországon a legtöbb esetben mégis  identitásuk feladása nélkül próbálnak boldogulni és kultúrájukat is igyeznek megőrizni.