Szerbia háborús bűnösökkel tartozik Hágának

Az egykori Jugoszláviában ma is mindennapos esetnek számít, ha egykori katonák, politikusok kerülnek a vádlottak padjára a kilencvenes években elkövetett háborús bűntetteikért. Azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy az utódállamok hatóságai sokszor etnikai alapon döntenek arról, eljárást indítanak-e az elkövetőkkel szemben. Éppen ezért sok belső feszültséggel jár, ha ezt mégis meg kell tenniük egy olyan magasztosabb cél érdekében, mint az uniós tagság vagy Szerbia esetében a tagjelölti státusz.

Serge Brammertz a Hágai Törvényszék (ICTY) főügyésze a hét elején látogatott Szerbiába. A belgrádi vezetést múlt ősszel többször is kritizáló belga jogász személyesen kívánt arról meggyőződni, hogy a szerb hatóságok ma már mindent elkövetnek a két leginkább keresett háborús bűnös kézre kerítése érdekében.

A belgrádi kormánykörök is mielőbb az ügy végére járnának, hiszen nem titok, hogy Ratko Mladić és Goran Hadžić képezik a fő akadályát Szerbia uniós tagjelölti státuszának, melynek elérése pedig a kabinet egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzése erre az évre. Eddig azonban a legmagasabb politikai vezetés elkötelezettsége sem hozott eredményt, s ez többek között annak is köszönhető, hogy Szerbiában még mindig vannak befolyásos és nagyhatalmú emberek, akik hősként tisztelik a boszniai szerb erők egykori főparancsnokát, illetve a Krajinai Szerb Köztársaság korábbi elnökét.

A szerbiai Blic beszámolója szerint ugyanakkor Brammertz a sajtó előtt is megerősítette, hogy nem nyugszik addig, míg a két vádlott Hágába nem kerül. Ennek érdekében tárgyalást folytatott Boris Tadić szerb elnökkel, Mirko Cvetković kormányfővel és Rasim Ljajić miniszterrel is, aki többek között a Hágai Törvényszékkel való együttműködésért is felel a belgrádi kabinetben.

A főügyész közölte az érintettekkel, hogy teljes együttműködést vár el a szerb ügyészségtől és arra kérte a magas rangú politikusokat, Szerbia ne gátolja a törvényszéket a tanúkhoz, illetve az archív anyagokhoz való hozzáférésben. Ezzel kapcsolatban Boris Tadić megerősítette, hogy hazája teljes mértékben elkötelezett az ügy érdekében, s minden segítséget megad Hágának a két keresett személy elfogásához.

Vladimir Vukčević a szerb ügyészség képviseletében elmondta, hogy Mladićot és társát 10.000 ember keresi, s ő maga biztos benne, Brammertz következő értékelése az ENSZ Biztonsági Tanácsa felé pozitív lesz. Rasim Ljajić is csatlakozott az elmondottakhoz, s garantálta, hogy a jövőben az ICTY munkatársai minden levéltári anyghoz és egyéb hatósági dokumentumhoz szabadon hozzáférhetnek.

A szerb politikai vezetők ugyanakkor arra kérték a hazájukba látogató belga főügyészt, hogy hivatala is tegyen lépéseket a Koszovó kapcsán kirobbant szervkereskedelmi botrány független kivizsgálása érdekében. Belgrádnak ma összesen 524, többségében szerb nemzetiségű ember eltűnéséről vannak adatai, akik vélhetően még 1999-ben kerültek az albán szervkereskedők kezébe.

Mátraházi Tibor