Marokkóban üléseztek a palesztin foglyokért

Rabatban első alkalommal került megrendezésre az a nemzetközi konferencia, amelynek keretében több politikus, újságíró, ügyvéd és emberjogi aktivista nyilvánította ki, hogy az izraeli börtönökben lévő palesztin politikai foglyok helyzete mára már humanitárius problémává vált és az izraeli-palesztin konfliktus egyik legsürgetőbb megoldandó kérdése.

Arab politikusok, jogvédők, újságírók és hírességek tucatjainak részvételével vette kezdetét Rabatban az a három napos konferencia, melynek legfőbb célkitűzése a palesztin politikai foglyok rossz helyzetére való figyelemfelhívás, valamint ügyük felkarolása. A rendezvényen számos prominens személyiség vett részt az arab világból.

Issza Karake a Palesztin Hatóság Fogolyügyekkel foglalkozó minisztere leszögezte, hogy az esemény remek alkalom arra, hogy az őrizetben lévő palesztinok ügye nemzetközi visszhangra találjon. A politikus kiemelte, hogy reményei szerint ezáltal sikerül létrehozni egy olyan „nemzetközi koalíciót”, melynek keretein belül hivatalos szakértők és újságírók segítségével sikerül nyilvánosságra hozni Izrael Állam emberi jogokat semmibe vevő, jogellenes viselkedését. A palesztin miniszter beszédében kiemelte, hogy a palesztin politikai foglyok ügye az egyik legégetőbb probléma az izraeli-palesztin konfliktusban, hiszen a palesztin politikai foglyok egy olyan államban keresik a felszólalás lehetőségét, mely semmibe veszi a foglyok emberi jogait és az ezzel kapcsolatos – Izrael által is ratifikált – nemzetközi megállapodásokat.

A rendezvényen számos személy képviseltette magát az Arab Liga és az ENSZ részéről is. A résztvevők között volt Nedal As-Sarif gázai lakos is, aki szintén megjárta az izraeli börtönöket és a legutóbbi gázai összecsapás során két gyermekét veszítette el. Legidősebb fia jelenleg is politikai fogoly Izraelben. Nedal örömmel fogadta a kezdeményezést, amely megítélése szerint bizonyíték arra nézve, hogy az arab világ kiáll „gyermekeik” ügye mellett.

A felszólalók között volt Hadidzsa Barakat, aki a Palesztinokat Támogató Marokkói Közösséget képviselte. Az aktivista szerint „a konferencia történelmi jelentőségű és célja nem egyéb, mint a szabadság elérése.” Megítélése szerint elengedhetetlen jelentőségű az őrizetbevétel körülményeinek kivizsgálása, a foglyok családjainak és barátainak meghallgatása. Beszédében felszólította az arab szervezeteket, hogy hozzanak létre olyan lobbi-szervezeteket, amelyek támogatnák a politikai foglyok ügyét. A Palesztin Néppárt (PPP) egyik tagja, Walid Al-Awad beszédében kiemelte, hogy a különböző palesztin frakciók keményen dolgoznak azért, hogy felhívják a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy a politikai foglyok az embertelen izraeli politika áldozatai. 

Az izraeli Adala központ 2008-as adatai szerint ma Izraelben több mint 11 000 palesztin származású politikai fogoly van, közöttük több mint 300 kiskorú és több mint 90 női fogoly ül izraeli börtönökben. A többnyire a Nyugati Partról származó politikai foglyok egyik legszimbolikusabb személyisége a palesztinok között már-már nemzeti hőssé vált Marwan Bargúti. A Fatah-tag Bargúti, az Al-Musztakbal párt alapítója jelentős szerepet játszott a második intifádában, 2002 óta tölti határozatlan idejű börtönbüntetését.

A politikai foglyok ügye a ’67-es háborútól kezdve vált szimbolikus kérdéssé, ekkor – miután statáriumot vezettek be a megszállt területeken – számos palesztin fogoly megkínzásáról kerültek nyilvánosságra adatok és egyre gyakoribbá váltak az éhség-sztrájkok. Számos esetben vált alku tárgyává a foglyok egy részének szabadon bocsájtása, legutóbb az elrabolt izraeli katona, Gilad Salit ügye kapcsán. 

Számos jogvédő szervezet hívta fel arra figyelmet, hogy Izrael a letartóztatott palesztin politikai foglyokat nem háborús fogolyként kezeli, megszegi a Genfi Konvenciót. A palesztin foglyok ügye számos alkalommal vált vita tárgyává az ENSZ Közgyűlésben és az Európa Parlamentben is. A börtönbüntetés rossz körülményein kívül kérdéses, mit tud kezdeni magával egy több évtizedes büntetés után kiszabadult ember a Nyugati Part területén.

Mousa Aida

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »