Oroszország igazgyöngye: a fekete kaviár

A tokhalfélék halászata és a belőlük származó fekete kaviár illegális kereskedelme hozzávetőlegesen 1-3 milliárd dollárra rúg Oroszországban az orosz Szövetségi halászati Ügynökség szerint. A tokhalfélék a kihalás szélén, a feketekereskedelem pedig virágzik. Korlátozni próbálják, kérdés, hogy a hatalmas és szűnni nem akaró kereslet ellenére tudják-e eredményesen.

A növekvő nemzetközi kereslet hatására növeli a fekete kaviár exportját Oroszország. A fekete kaviárról először könnyen Oroszország juthat az eszünkbe, azonban az exportáló országok között ott van Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán és Irán. A fekete kaviár 90%-a Kaszpi tengerből kihalászott halakból származik, a legtöbbet jelenleg Irán exportál az európai piacra – körülbelül 50 tonnát (2006-os adat).

A fekete kaviárt adó tokhalfélék azonban kihalófélben vannak Oroszországban. Bár a ’70-es évek Szovjetuniójában próbálkoztak mesterséges kaviár előállításával is, ma már jogszabályokban próbálják megvédeni az értékes halakat. 2008. tavaszától  életbe lépett jogszabály értelmében az orosz államnak monopóliumjoga van a tokhalak természetes rajának halászata fölött kizárólagos gazdasági zónában és a belvizeken is. A jogszabály védeni is próbálja a kihaló félben lévő tokhalfajokat, így pédául tiltja a kommunális- és ipari hulladék vízközelben való tárolását, vagy az illegális szemétlerakást. Az ásványkincsek kiaknázását, olaj-és gázcsövek lerakását, vagy a fakitermelést pedig környezetvédelmi szervek engedélyéhez kötik.

A „kaviárdílerek”

A Szovjetunió exportja úgy 30 évvel ezelőtt 1500 (más adatok szerint akár 2000) tonna volt. Az orosz törvények szigorúbbak lettek azóta. Ma Oroszországban havonta 15 tonna kerül forgalomba, azonban felettébb érdekes ellentmondás, hogy évente legálisan és hivatalosan 12 tonnát forgalmaznak évente.  A „fekete szépségnek” így nemcsak a kereslete, hanem a fekete piaca is virágzik. A létező három fajtája közül a beluga kaviár a legdrágább: jelenlegi világpiaci ára körülbelül 7000 € kilogrammonként (igaz ugyan, hogy Oroszországban 1000 € körüli mérik kilóját nagykeráron).

Így talán érthető, hogy Asztrahany városában működő illegális üzemeket miért őrizték kalasnyikovval felfegyverzett őrök és miért lett „családi business” a fekete kaviár. Az ezzel foglalkozók már tudják, hogy kell csinálni: általában vonaton hűtőtáskákban hozzák Moszkvába az árut (akár egész lakásokat is bérelnek fekete kaviárral megtömött fagyasztók számára), itt fogadja az „eladó”, majd egy pár órán belül el is fogy az áru. A vevők palettája egészen sokszínű: a nagykereskedőtől kezdve az étterem tulajdonosán át egészen a bankárokig. Az ár persze mindenkinek megéri, a minőség és a legális üzlet pedig egészen más kérdés.

„Kaviár-konvenciók”

2006-ban nemzetközi konvenció keretében Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán és Azerbajdzsán korlátozták, vagy meg is szüntették ezen kaviár exportját, és arra kizárólag Irán kapott engedélyt. 2007. augusztus 1-jétől Oroszországban tiltott a fekete kaviár árusítása. Ennek hatására fekete kaviár világpiaci ára 2007-2008 között ugrott meg igazán, körülbelül 60%-kal. 2009-től Oroszországban tilos a  tokhalfélék  tudományos célú halászata is. Így a körülbelül 1300 €/kg áron az üzletekben esetlegesen kapható fekete kaviár kizárólag akvakultúrális gazdaságokban tenyésztett tokhalakból származhat.

Az Orosz Belügyminisztérium feje, Rasid Nurgalijev egy terroristaellenes konferencián egyik alkalommal például bejelentette, hogy a dagesztáni terrorista csoportok egy része illegális tokhalhalászatból származó pénzekből finanszírozza magát. Az „eladók” sem könnyelműek, óvatosabban és kisebb mennyiségekben szállítanak, ez is megnehezíti az ellenük folytatott küzdelmet.

A kereslet

 A napokban az oroszországi Szövetségi Halászati Ügynökség feje bejelentette, hogy tekintettel a keresletre kibővítik a fekete kaviár exportját. A szituáció megváltozott, hiszen több mesterséges tenyésztőtelep is létrejött az utóbbi néhány évben, ahol például a legfejlettebb technológiával elaltatják a nőstényeket, majd kivéve az ikrazsákot visszaengedik a vízbe. Ez egy viszonylag humánusabb megoldás, ami nem kevésbé lényegesen legális is. Azonban nehéz lehet olyan kihívások ellen harcolni, amire hatalmas a kereslet világszerte. Legyen az fegyver-, drog- vagy kaviárkereskedelem.

A kereslet pedig nemcsak Oroszországban, hanem Nyugat-Európában, az USA-ban és Kínában is éppen elég nagy ahhoz, hogy sokan foglalkozzanak ezzel az üzlettel. Most ugyan kicsit bővül az export, és Irán mellé beszáll Oroszország is, a Nyugat igényei így is meg fogják haladni az exportált mennyiséget. Az sem másolagos, hogy az illegálisan előállított termékeknél nem tudják betartani a tárolás és az elkészítés szabályait, így egy-egy méregdrága doboz fekete (vagy annak hitt) kaviár nem csak a pénztárcánkra, de az egészségünkre is veszélyes lehet.