Bizalom-erősítéssel próbálkozik a jegybank

“Galambnak” titulált hangvételű nyilatkozattal igyekeztek a bizalmat erősíteni az Atlanti Óceán mindkét partján tegnap, csak ez éppen ellenkező irányba lökte el az indikatív hosszú hozamokat. Ben Bernanke, az amerikai jegybank elnöke esti nyilatkozatában megerősítette, hogy a kötvényvásárlási program nagyon sokat segített a munkaerő piac stabilizálásában, és a növekedési momentum megtartásában, viszont a cél eléréséhez még éveket kell várni.

Emellett a jegybankár arra figyelmeztetett, hogy az amerikai államháztartási hiány még akkut problémákat fog okozni, és mielőbb muszáj lesz intézkedéseket életbe léptetni (mint ismeretes Barack Obama januárban öt évre befagyasztotta a költségvetés kiadási oldalát, bár mandátuma egyelőre 2013-ig szól).

Bernanke szavai ennyiben meglepték a piacokat, ugyanis nem szokott ennyire élesen fogalmazni a költségvetési helyzetről, aminek hatására májusi szintekre emelkedtek az amerikai hosszú hozamok, oda, ahol az európai szuverén adósságválság kitörésekor álltak, 3.55%-3.56%-ra.

Bernanke nyilatkozata csak erősíti azt a képet, ami a munkaerőpiaci-fókusz alapján spekulálja a kötvényvásárlási program jövőjét. Ma publikálja a Bureau of Labour Statistics a legfrissebb januári foglalkoztatási adatokat, meglepő módon a piac a munkanélküliségi ráta emelkedésére számít. Amihez annyit tennénk hozzá, hogy gyakorlatilag ez a legmanipulálhatóbb adatsor, és mivel több elemének statisztikai becslése viszonylag gyenge modellel működik – például a kisvállalkozások foglalkoztatás bővítését demográfiai modellel becslik – illetve az aktív-inaktívak vs regisztráltak/adatbázisból kikerültek közötti intenzív mozgás miatt, ha a radikális elmozdulásokat nem számoljuk, az adatnak elég csekély a relevanciája.

Nem így a mezőgazdaságon kívüli foglalkoztatottsági mutatónak, vagy a szerdán publikált ADP magánszektor foglalkoztatását mérő adatoktnak. Ezekben a szegmensekben inkább optimista várakozások körvonalazódnak: az  ADP-adat jobb lett (+187ezer vs. +145 ezres várakozás) januárban, és a pay-roll adat esetében is 140 ezer fős bővülést vár a piac januárra. 14.30-kor teszik közzé az információt, ha tényleg bejön a pozitív megugrás, akkor az vélhetően jót tesz a részvénypiacoknak, de a deviza és kötvénypiacokon újabb csapkodásra számíthatunk a pénznyomda/erős gazdaság kérdések árnyékában. Előbbi a gyengébb dollárt és a kötvényeket támogatja, utóbbi az erősebb dollár és a kötvényeladások sztoriját erősítené.

Mindenesetre az amerikai hosszú hozamok egyelőre szépen menetelnek felfelé, aminek valószínűleg már kevésbé örül Bernanke, hiszen a QE2 konkrét célja, a hitelezés újraindítása az alacsony szinten tartott reálkamatokon keresztül, így akár még az a vízió is táptalajt kaphat, hogy készülődik a QE3 (amire egyébként a hét elején a kansasi Fed tag, Thomas Hoenig is utalt).

Az eurózónában viszont éppen az keltett meglepetést, hogy nem jelezte Trichet a beavatkozás szükségességét, amire egyébként sokan számítottak a januári CPI adatot követően. Ehhez képest valóban galamblelkületű megfogalmazást használt az EKB feje, aminek köszönhetően 5 bázisponttal 3.20%-ra esett a 10-éves bund hozam. Az EURUSD pedig 1.3%-kal került lejjebb: Trichet szavaira 1.38-ról fordult le 1.36-ig a jegyzés.

Kitekintő / Equilor

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »