Oroszország: veszélyztetik-e az Olimpiát a terroristák?

A január 24-én, hétfőn történt domogyedovói merénylet – aminek 35 halálos áldozata és száznál több sérültje van – rávilágított Oroszország sebezhetőségére. Meg tudja-e védeni Oroszország a nemzetközi sporteseményeit – a 2014-es Szocsiban tartott Olimpiát és a 2018-as foci vb-t?

A terrorizmus az egyik legfőbb fenyegetés, ami Oroszország biztonságát veszélyezteti. Az elmúlt évek során számos sikeres támadást hajtottak végre a terroristák orosz célpontok ellen, legutóbb január 24-én, hétfőn robbantottak a domogyedovói repülőtéren. 

A merényletek mögött legtöbbször az észak-kaukázusi köztársaságokban szerveződő terrorista csoportok állnak, mert az ezeken a területeken élő – zömében muszlim – lakosságot a nehéz gazdasági helyzet és a korrupció elégedetlenné, és ezáltal a szélsőséges eszmékre fogékonnyá teszi, illetve az autonómiára való törekvéseiket Moszkva agresszív lépésekkel igyekszik elfojtani. A központi politika a terroristákkal szemben kemény fellépést ír elő, az orosz hatóságok ennek megfelelően járnak el, de a rendőri és katonai műveletek eredményei ellenére a helyzet nem javul jelentősen, mert minden elfogott vezér helyére azonnal egy másik lép. Ezeken a területeken – Csecsenföldön, Ingusföldön és Dagesztánban – és az ország központjaiban – elsősorban Moszkvában – követik el a legtöbb merényletet, és a hivatalos orosz jelentések arról számolnak be, hogy a támadások száma a Kaukázusban 2010-ben megduplázódott.

Különösen nagy figyelem irányul az oroszországi terrorizmusra a 2014-ben Szocsiban megrendezésre kerülő Olimpia és a 2018-as labdarúgó-világbajnokság miatt. Szocsi a Kaukázus határán található, közel Dagesztánhoz és Ingusföldhöz, ahol a legmagasabb a támadások száma, ezért a Washington Post szerint aggasztó, hogy Oroszország nem képes megelőzni az olyan merényleteket, mint a domogyedovói. 

Dimitríj Medvegyev elnök a domogyedovói tragédia fő okának a biztonsági előírások be nem tartása miatt kialakult reptéri anarchiát tartja, és ezért elsősorban a repülőtér vezetőségének, a közlekedés biztonságával foglalkozó minisztériumi alkalmazottaknak, és az FSZB tagjainak felelősségre vonását helyezte kilátásba, írta a Lenta.ru. Ezzel szemben Jelena Galanova, Domogyedovó szóvivője elmondta, hogy a reptér saját védelmi szolgálatának a hatásköre csak azokra a területekre terjed ki, ahol a becsekkolt utasok tartózkodnak, a reptér fennmaradó részén a Belügyminisztérium alkalmazottjai illetékesek. Galanova szerint Domogyedovó saját biztonsági rendszere minden követelménynek eleget tett, ezért nem az ő hibáik vezettek a merénylethez.

A Nemzeti Terroristaellenes Bizottság szóvivője, Nyikolaj Szintszov a „Rosszija 24” csatornának adott interjújában kifejtette, hogy Domogyedovóban a biztonsági intézkedések nem voltak kielégítőek, bárki bejuthatott vizsgálat nélkül a repülőtér várótermeibe és elvegyülhetett az utasok között. Szintszov hozzátette, hogy minden orosz reptéren szükséges az előírások szigorítása, mert az országban több helyen nincsenek telepítve, vagy nem működnek azok a berendezések – például a fémdetektorok – amik a merényleteket megelőzhetnék. 

Az Interfax reptéri forrása sem zárta ki, hogy a tragédia hatására szigorítás várható az érkezési és az indulási zónák felügyeletében.

Szergej Sztyepasin az Interfaxnak elmondta, hogy a merénylet miatt az Oroszországi Föderáció Kamarája a terrorizmus elleni harcra szánt összegek hatékony felhasználását vizsgálni fogja a következő fél évben, és az erről szóló jelentéseket megküldi a repülőtéri és a vasúti közlekedés biztonságáért felelős szerveknek.

A Washington Post elemzése szerint a domogyedovói támadás azt jelzi Oroszország és a világ számára, hogy az orosz hatóságoknak a mai napig nem sikerült hatékony védelmi rendszert kiépíteniük, ami lehetővé tenné a terrorista csoportok szándékainak felderítését és a merényletek megakadályozását olyan frekventált helyeken, mint a metró, vagy a repülőterek. Az elemzés kiemelte, hogy a terrorizmus elleni harc nem lehet eredményes a támadásokhoz vezető probléma megoldása nélkül, ami jelen esetben az észak-kaukázusi térség helyzetének rendezését jelenti. Az ország vezetői is hajlanak a hatósági akciók mellett egyéb eszközök igénybevételére, ezt jelzi Medvegyev elképzelése, aki sípályák építésével szeretné felszámolni a gazdasági elmaradottságot, és a Putyin által támogatott fejlesztési program terve, ami a következő évtizedben 13 millió dollár befektetését írja elő a térségben.