A nazarbajevi „demokrácia” újabb mérföldköve?

Nurszultan Nazarbajev kazah elnök január 31-én bejelentette, hogy országában előrehozzák a hivatalosan 2012-ben esedékes elnökválasztásokat. A döntés mögött az a törekvés áll, hogy az 1991 óta hatalmon lévő Nazarbajev a nép felhatalmazásával 2020-ig meghosszabbíthassa mandátumát.

Nurszultan Nazarbajev 1990 óta áll Kazahsztán élén, és 1995-ben egy hasonló referendummal meghosszabbíttatta az elnöki jogosítványait 2000-ig, majd győzelmet aratott az 1999-es és a 2005-ös elnökválasztáson is. A mostani „állampolgári kezdeményezés” 1995-höz hasonlóan arra irányul, hogy a következő esedékes választások kiírása nélkül, 2020-ig maradjon elnök.

A végleges bejelentést demokratikusnak látszó procedúrák hosszú sora előzte meg. Az indítvány a „nép köréből”, az egyik kazah egyetemről indult, melynek rektora 2010 decemberében nyújtotta be a kezdeményezést. Az ilyen jellegű, az elnök hivatali idejének meghosszabbítására irányuló népszavazás már nem tűnhetett újdonságnak Kazahsztánban, hiszen 1995-ben egy hasonló kezdeményezés hosszabbította meg Nazarbajev mandátumát 2000 végéig. Az elnök kezdeti vonakodása után országos mozgalom indult meg a népszavazáshoz szükséges 200 000 aláírás összegyűjtésére, melynek eredményeként több mint ötmillió szignó gyűlt össze. A Kazah Központi Választási Bizottság így zöld utat adott a referendum megtartásának. A parlament alsó- és felsőháza január 14-én szintén a népszavazás megtartása mellett tette le voksát, mikor egyhangúlag megszavazta a referendum kiírásához szükséges alkotmánymódosítást.

Nazarbajev elnöki vétójogával élve még ekkor sem írta alá a parlament határozatát, hanem az alkotmánybírósághoz fordult annak megállapítására, hogy a megszavazott módosítás megfelel-e a kazah alkotmány szellemének. Igor Rogov, az alkotmánybíróság elnöke hétfőn jelentette be a testület döntését, miszerint az alkotmány ilyen irányú módosítása alkotmányellenesnek minősül, és így a parlament által elfogadott döntés nem léphet hatályba. Rogov azonban hangsúlyozta, hogy Nazarbajev elnöki jogosítványai alapján az elkövetkező egy hónap folyamán megvétózhatja az alkotmánybíróság határozatát. Az elnök, annak ellenére, hogy demokratikus érvekre hivatkozva több alkalommal elutasította a mandátuma meghosszabbítását szolgáló előrehozott választásról szóló népszavazás kiírását, még aznap meghozta a végső döntést a kérdésben.

„Az állam alapvető érdekeit figyelembe véve a döntésem az, hogy a népszavazás nem kerül kiírásra. Úgy határoztam, hogy előrehozom az elnökválasztás időpontját.” – nyilatkozta Nazarbajev a RIA Novosztyi tudósítása szerint, az időpontot azonban egyelőre nem jelölte meg pontosan. A kazah állam vezetője tehát tartózkodott az alkotmány módosításától, de a nép és a parlament nyomására hivatkozva előrehozta 2011-re a 2012-ben esedékes választásokat. Nazarbajev demokratikus színjátéka így hamarosan megszerezheti a „nép felhatalmazását” a következő felvonáshoz.

A 70 éves Nurszultan Nazarbajev már közel 30 éve vesz részt Kazahsztán legfelsőbb szintű vezetésében. 1984-ben a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnöke lett, majd 1989-ben megválasztották a Kazah Kommunista Párt elnökének. 1990-ben megkapta a kazah parlament elnöki székét, végül a függetlenség kikiáltása és a demokratikus fordulat után, 1991-ben köztársasági elnökké választották. Az országban zajló választások mindezidáig azonban csak látszólag feleltek meg a demokratikus előírásoknak, annak ellenére, hogy az EBESZ elnökségére pályázó (majd ezt a posztot 2010-ben betöltő) államban 2007-ben azért tartottak előrehozott választásokat, hogy hangsúlyozhassák elkötelezettségüket a demokrácia és a szabad választások iránt. Bár az EBESZ szerint ez a választás nagy előrelépést jelentett, mégsem tett eleget az elvárásoknak, a kazah elnök jogosítványai már számos alkalommal kiváltották a Nyugat rosszallását.

2007-ben a törvényhozás jóváhagyta, hogy Nazarbajev korlátlan számú cikluson keresztül újraválasztható legyen, és felhatalmazta az elnököt utódának kijelölésére. 2010 júniusában a kazah parlament két házának egyhangú döntése által Nazarbajev megkapta a „nemzet vezetője” címet is, mely mandátumának lejárta után különleges jogokat biztosít majd számára. Az elnök eszerint élethosszig tartó immunitást élvezhet, az elnöki mandátuma alatt végrehajtott tettekért büntetőjogi felelősséggel nem tartozik, bíróság elé idézése, őrizetbe vétele, sőt, a róla szóló hamis életrajzi elemek közreadása is törvénybe ütközik. Nazarbajev a nyilvánosság előtt ezt a kinevezést is megpróbálta visszautasítani, arra hivatkozva, hogy alkotmányban rögzített jogai már garantálják immunitását. A parlamenti többség azonban már ekkor is képes volt „jobb belátásra bírni”.

Kétség sem fér hozzá tehát, hogy Kazahsztán jelenlegi és mindezidáig egyetlen köztársasági elnöke toronymagas esélyese, sőt, minden bizonnyal nyertese is lesz a 2011-es előrehozott választásoknak, és a továbbiakban is a tőle megszokott diktatorikus stílusban irányítja majd a számottevő olajkészletekkel rendelkező közép-ázsiai államot.