Az EU szankciókat léptetett életbe Iránnal szemben

Szankciókat rendelt el az egyik iráni titkosszolgálat, illetve annak két tisztségviselője ellen az Európai Unió a tavalyi dániai és franciaországi merényletkísérletek miatt – közölte kedden Anders Samuelsen dán külügyminiszter.

Diplomáciai források szerint a vagyonbefagyasztást és beutazási korlátozást magukban foglaló, szerdán életbe lépő büntetőintézkedésekről szóló határozatot minden vita nélkül fogadták el a tagállamok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli tanácsülésén. Az érintett két magánszemély egyike a titkosszolgálat főigazgatója.

„Ez erős jelzés az EU-tól, hogy a hasonló cselekedetek elfogadhatatlanok Európában” – írta a találkozón részt vevő Samuelsen a Twitteren.

  • Előzmények
A gyanú szerint az iráni titkosszolgálat merényletet akart elkövetni ellenzékiek ellen Franciaországban és Dániában, a helyi hatóságok azonban mindkét kísérletet meghiúsították. A dániai merénylet célpontja iráni állampolgárok egy csoportja lett volna, akik tagjai az Arab Küzdelem Ahváz Felszabadításáért Mozgalom nevű iráni arab szakadár csoportnak, amelynek célja, hogy független államot hozzon létre a délnyugat-iráni Huzisztán tartományban. Franciaországban pedig egy iráni származású házaspár tervezett autóba rejtett pokolgéppel lecsapni a teheráni rendszer legfőbb külső ellenzékének számító Népi Mudzsahedek elnevezésű ellenzéki szervezet tagjaira.

Irán elutasította a merényletkísérletekkel kapcsolatos vádakat, amelyek nyomán többek között egy Bécsben állomásozó iráni diplomatát is letartóztattak. Párizs és Koppenhága szerint ugyanakkor nincs kétség afelől, hogy Teherán áll a történtek mögött.

Elemzők szerint bár továbbra is érzékeny kérdés, nem kell attól tartani, hogy pusztán a mostani szankciók veszélybe sodorhatják az iráni nukleáris megállapodást. Az egyezmény ugyan gyenge lábakon áll, amióta Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kiléptette belőle az Egyesült Államokat, a célzott uniós korlátozások azonban nem okoznak komoly gazdasági károkat Iránnak.

A dán külügyminiszter ezzel kapcsolatban még az ülés előtt leszögezte, hogy az EU-nak külön kell kezelnie a két kérdést.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »