Fehéroroszország sorsa nagyban függ Putyin nyugdíjazási tervétől

Vlagyimir Putyin orosz elnök még több mint öt évig hatalmon marad, azonban már most meg kell fontolnia a következő lépését. Az orosz vezetők közti átmenet ritkán zökkenőmentes, így Putyin arra törekszik, hogy biztosítsa folyamatos befolyását – ezt pedig a szomszédos Fehéroroszországgal való szorosabb kapcsolat kialakítása révén teheti meg.

Az orosz alkotmány alapján egy elnök csak két egymást követő ciklusban lehet hatalmon. 2008-ban Putyin ahelyett, hogy megváltoztatta volna a törvényt, inkább átadta az elnökséget egyik hű szövetségesének, Dmitrij Medvegyevnek. Azonban hamar megunta a másodhegedűs szerepét, továbbá nem szerette Medvegyev nyitottságát sem az Egyesült Államokkal való szorosabb együttműködés felé.

Egy ilyen hatalomátadásban bízni manapság még nagyobb kockázatot jelenthet, hiszen az országot egyre inkább a biztonsági apparátus irányítja. A 2024-es nyugdíjba vonulás pedig ennél még ijesztőbb lehetőség, ugyanis Putyin nem lehet biztos abban, hogy utódja garantálná az ő személyes biztonságát.

Ez teszi különösen vonzóvá a fehéroroszországi „üzletet”.

Putyin elődje, Borisz Jelcin, valamint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök – a Szovjetunió felbomlása után a gazdasági kapcsolatok megszűnése miatti sajnálat által vezérelve – 1997-ben aláírtak egy keretegyezményt. A dokumentum megújított, 1999-es változata lényegében a két állam föderációját írja le, közös valutával, zászlóval és jelképpel, közös piaccal és egységes igazságszolgáltatással. Ezt az ún. Legfelsőbb Államtanácsnak kellene vezetnie, amelynek élén a két ország elnöke rotációs alapon váltaná egymást, „kivéve, ha másképp állapodnak meg”. Lukasenka 2000 óta vezeti a testületet, azonban nincs igazi hatalma, mert az unióról szóló szerződés soha nem volt teljesen működőképes. A társulás egyetlen, a hétköznapi emberek számára is létező eleme a zökkenőmentes, közös munkaerőpiac.

Oroszország mindeddig maga sem lelkesedett túlságosan a gazdaságilag gyenge Fehéroroszországgal való szorosabb kapcsolat megteremtéséért. Sőt mi több, az orosz monetáris rendszer Fehéroroszországra való kiterjesztése – ahogy azt egyébként Lukasenka időnként javasolta –, különösen aggasztotta Putyint, hiszen a lépés jelentősen gyengítette volna a rubelt, és aláásta volna Oroszország makrogazdasági stabilitását.

Oroszországnak anélkül is megvoltak a maga problémái, hogy fontolóra vette volna, hogy kiterjeszti gazdasági „esernyőjét” egy olyan 10 milliós állam fölé, amelynek vásárlóerővel korrigált, egy főre jutó gazdasági teljesítménye körülbelül egyharmadával kisebb, mint Oroszországé (legalábbis a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint). Lukasenka a maga részéről csak a szorosabb kapcsolattal járó gazdasági előnyöket akarta, mint például az olcsó olaj és gáz, azonban nem egyezett volna bele a szuverenitás elvesztésébe, ami viszont az uniós szerződés végrehajtásával életbe lépett volna. Így bizonyos értelemben Oroszország „olcsóbban kijött”, hogy megadta neki azt, amit akart ahelyett, hogy erőltette volna az uniót.

Most azonban az egyesülés politikailag rendkívül vonzó lehet Putyinnak, és nem csak azért, mert 2024-ben egy sokkal jobban megerősített Legfelsőbb Államtanács felett vehetné át a hatalmat, ezáltal pedig élete végéig megőrizve hatalmának jó részét – mégpedig az alkotmány megváltoztatása nélkül.

Oroszország jelenleg van a legközelebb ahhoz, hogy pontot tegyen az 1945 óta fennálló területi vita végére Japánnal. Bár nagy japán befektetések előtt nyitna ajtót, az egyezmény a vitatott Kuril-szigeteken való osztozkodást jelentené, ami potenciálisan népszerűtlen lépés, amelyet ezért jó lenne máshol szerzett területekkel „kiegyensúlyozni”. A fehéroroszokkal való békés újraegyesítés ráadásul az egykor baráti Ukrajna elvesztése miatt is kompenzációként szolgálhat.

Ráadásul a mostani egy jó pillanat lehet Putyin számára, hogy nyomást gyakoroljon Lukasenkára anélkül, hogy túlzottan agresszív lenne. Oroszországnak ugyanis nem szükséges azzal fenyegetőznie, hogy elvágja a gázellátást, emeli az energiaárakat vagy ragaszkodik a nagyobb katonai jelenléthez, lévén Fehéroroszország is jobban járna az egyesüléssel, hiszen több milliárd dollárt veszít az Oroszországban jelenleg zajló, tökéletesen ésszerű adóreform miatt.

Az adóreform

A reform „adózási manőver” néven ismert: az idei évtől kezdve Oroszország fokozatosan megszünteti az olajexportot érintő adókat – ezek ma 30 százalékosak –, és magasabb ásványkitermelési adókkal helyettesíti őket. Az ötlet az, hogy a hazai piacon ténylegesen csökkentsék az üzemanyag-támogatásokat és végül mindenfajta olajra – akár exportált, akár belföldön értékesített – ugyanaz az adó fog vonatkozni.

Ez azt jelenti, hogy Fehéroroszországnak, amely ma vámmentesen vásárolja az orosz olajat, és annak nagy részét exportálja – amire rápakolja a saját vámjait – lényegesen többet kell majd fizetnie. A fehérorosz pénzügyminisztérium szerint az ország idén 300 millió dollárt veszít az orosz „adózási manőver” révén, ami körülbelül 70 dolláros hordónkénti olajár mellett érvényes. Ez már meglehetősen sok egy olyan ország számára, amelynek gazdasági teljesítménye körülbelül 55 milliárd dollárt tesz ki.

Lukasenka ezért arra kérte Oroszországot, hogy térítse meg Fehéroroszországnak a veszteségeket vagy az olajár csökkentésével, vagy közvetlen költségvetési átcsoportosítással. Decemberben azonban több orosz kormánytisztviselő – köztük Dmitrij Medvegyev miniszterelnök és Anton Sziluanov pénzügyminiszter – bármiféle kompenzációt az Oroszországgal való mélyebb integrációhoz kötötte, mégpedig az 1999-es szerződés égisze alatt.

Bár Lukasenka nyilvánosan figyelmeztette Oroszországot, hogy nehogy megpróbálja „bekebelezni” Fehéroroszországot, és Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy a két ország egyesítése nem képezi vita tárgyát, a tagadás csak a teljes hatalomátvételre vonatkozik, nem pedig a mélyebb integrációra, amely során mindkét állam formálisan feladja szuverenitásának egy részét, hogy a föderáció szolgálatába helyezze azt.

Úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv – a közös valuta, az egységes igazságszolgáltatás és a harmonizált adórendszer – már befészkelte magát az orosz tisztviselők fejébe. Ugyanakkor Putyinnak mindeddig nem sikerült meggyőznie fehérorosz hivatali partnerét, hogy menjen bele a kapcsolatok szorosabbra fűzésébe – pedig december végén kétszer is tárgyaltak egymással.

Lukasenka – amennyiben nem akar engedni Putyin nyomásának – a Nyugat felé is fordulhat segítségért, azonban bizonyos értelemben ez kevésbé vonzó lehetőség a számára, ugyanis ebben az esetben az Egyesült Államok és az Európai Unió gyaníthatóan aláásná közel abszolút hatalmát.

Az, hogy a fehérorosz vezetőnek sikerül-e kikecmeregnie ebből a kényelmetlen helyzetből, nagyban függ attól, hogy Putyin talál-e más módot a saját politikai problémáinak megoldására. Ha nem, a nyomás elviselhetetlen lesz Lukasenka számára.

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás