Bizonyos területeken visszalépés történt az elmúlt évben a romániai reformfolyamatban, a bulgáriai fejlemények azonban kedvezőnek nevezhetőek – áll a két ország igazságszolgáltatásának működését ellenőrző európai uniós mechanizmus (CVM) keretében elvégzett friss értékelésben. Az Európai Parlament ugyancsak kedden megszavazott állásfoglalásában szintén aggodalmát fejezte ki a romániai helyzettel kapcsolatban.
Romániában a legfrissebb fejlemények nyomán visszafordult a fejlődés iránya, s megkérdőjelezhetővé vált az előző jelentésben tett kedvező értékelés érvényessége. Ez különösen a bírói függetlenségre, az igazságügyi reformra és a magas szintű korrupció kezelésére vonatkozik – mutatott rá az Európai Bizottság (EB).
„Sajnálattal állapítom meg, hogy Romániában nemhogy elakadt a reformfolyamat, de újra előkerültek olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt tíz évben már előrelépés történt, sőt némelyikük tekintetében most kifejezetten visszafordult a haladás iránya” – mondta Frans Timmermans, a szervezet első alelnöke. Mint közölték, a hatóságok tettek bizonyos lépéseket az egy évvel korábbi tizenkét ajánlás végrehajtására, de ezek nem lehetnek hatékonyak a korábbi eredményeket megkérdőjelező visszalépések miatt.
A brüsszeli testület a helyzet orvoslására újabb nyolc ajánlást is elfogadott, amelyek értelmében a főbb romániai intézményeknek határozottan el kell kötelezniük magukat az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes harc, a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása mellett.
A kiegészítő ajánlások szerint többek között fel kell függeszteni az igazságügyi jogszabályok végrehajtását, és felül kell vizsgálni őket, mégpedig a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes csoportjának (GRECO) véleményét figyelembe véve. Be kell fagyasztani a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) módosításainak hatályba léptetését is, és újra kell nyitni ezek felülvizsgálatát. Emellett fel kell függeszteni a vezető ügyészek kinevezésére és elbocsátására vonatkozóan megkezdett eljárásokat.
- Kapcsolódó cikkeink:
Az EB igazságügyi monitoringja legújabb jelentésének Bulgáriára vonatkozó részében ezzel szemben kedvezően értékelték a korábbi ajánlások végrehajtása érdekében tett „folyamatos és határozott erőfeszítéseket”. Úgy ítélték meg, hogy a bolgárok számos uniós ajánlásnak eleget tettek, több pedig nagyon közel áll ehhez. A hat referenciamutatóból három (bírói függetlenség, jogszabályi keret és szervezett bűnözés) már ideiglenesen lezártnak tekinthető.
Kiemelték, hogy amennyiben a jelenlegi pozitív tendenciák folytatódnak és az előrehaladás visszafordíthatatlan marad, akkor Bulgária esetében már jövőre lezárulhat az ellenőrzési mechanizmus.
Az EP kedden megszavazott állásfoglalásában szintén hangsúlyozta: súlyos aggodalomra adnak okot a tervezett romániai igazságügyi és büntetőjogi reform egyes elemei, amelyek alááshatják a hatalmi ágak szétválasztását és a korrupcióellenes fellépést az országban. A dokumentumban felszólították a román hatóságokat, hogy biztosítsák a fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzését, illetve lépjenek fel a hivatali korrupció büntethetőségét megszüntető bármilyen intézkedés ellen.
A képviselők rámutattak, hogy bizonyos új jogszabályok kedvezőtlenül befolyásolhatnák az igazságszolgáltatás függetlenségét, hatékonyságát és minőségét, ahogyan aggasztóak a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) tervezett – jelentős részben alkotmányellenesnek talált – változtatásai is, amelyek gyengíthetnék a korrupció, az erőszakos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni fellépést. Az EP emellett felszólította az EB-t, hogy készítsen évente jelentést a korrupcióellenes fellépésről és a demokrácia, a jogállamiság tiszteletben tartásáról minden tagállam vonatkozásában.
- Kapcsolódó cikkeink:
A szociálliberális bukaresti kormány megalapozatlannak tartja és egy politikai játszmának tulajdonítja, míg Klaus Iohannis államfő jogosnak tekinti és súlyos figyelmeztetésnek minősíti, hogy mind az EP, mind az EB elmarasztalta Romániát a jogállamiság veszélyeztetésére hivatkozva.
A jobboldali elnök szerint az EP-ben megszavazott határozat és az EB igazságügyi monitoringjának legújabb jelentése arra figyelmeztet, hogy a „Dragnea-Dancila-kormány” az uniós csatlakozás előtti állapotba vetette vissza Romániát. Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök azt mondta: „egyszerű, de nem megalázkodó románként” az uniós aggodalmaknál fontosabb témának tartja a gazdaságot, oktatást vagy az egészségügyet.
Ekaterina Zaharieva bolgár miniszterelnök-helyettes objektívnek minősítette az EB igazságügyi monitoringjának jelentését. Mint mondta, a bolgár igazságszolgáltatás működését ellenőrző európai uniós mechanizmus a mostani EB megbízatásának lejártáig akár le is zárulhat. Hangsúlyozta: az EB javaslatai közül hármat már megvalósítottak, és a fennmaradó három tekintetében bár folyik a monitoring, kedvező értékelések születtek. Cecka Cacseva igazságügyi miniszter pozitívnak nevezte a jelentést, amely szerinte világosan mutatja az ország elért eredményeit és az igazságügyi reformok visszafordíthatatlanságát.
Forrás: MTI