Trump jobban járna, ha kicsit alább adná az arab NATO ötleténél

Szemben az „arab NATO” ötletével, amely majdnem biztosan kudarcra van ítélve, egy informális koalíció kiépítése az Öböl-menti országok és az Egyesült Államok között – és így a Katarral és Jemennel kapcsolatos konfliktusok leküzdése – mindenki érdekeit szolgálná.

A Fehér Ház jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnök október közepén meghívná az Öböl-menti arab államok vezetőit egy csúcstalálkozóra Washingtonba. A találkozó legfőbb célja az lenne, hogy ösztönözzék őket arra: működjenek együtt az Egyesült Államokkal és erősítsék meg álláspontjukat az Iránnal szembeni fokozódó küzdelemben. Ez egy nagyon jó ötlet, amelyet az USA-nak már rég meg kellett volna lépnie.

Egy ilyenfajta együttműködés előmozdítása egy dolog, azonban egy hivatalos arab koalíció vezetése egészen más tészta. Az amerikai tisztviselők már most egy „arab NATO” létrehozásáról beszélnek, ezáltal viszont az USA egy olyan projekthez adná a nevét, amelynek kevés esélye van a sikerre. Az Egyesült Államok érdekeit és az Irán elleni küzdelmet ehelyett az szolgálná a legjobban, ha Trump szerényebb célt tűzne ki maga elé: elég lenne meggyőznie az arab államokat, hogy hagyják abba az egymás elleni harcot.

Donald Trump amerikai elnök (j) harcászati eszközök eladásáról szóló táblázatot fog a kezében Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel (b) való találkozóján a washingtoni Fehér Házban 2018. március 20-án. (MTI/EPApool/Kevin Dietsch)

Irán számos módon tud bajt okozni, a számítógépes támadásoktól a helyettes milíciák használatáig. Hogy koordinálni tudja erőfeszítéseit e fenyegetések megállításához, az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége. A legjobb hatás érdekében a kört ki kell terjeszteni Törökországra, Egyiptomra, Jordániára és a NATO-ra. (Az valószínűleg túl nagy kérés lenne a potenciális partnerektől, hogy Izrael is meghívást kapjon, annak ellenére, hogy a zsidó állam fogja viselni az iráni regionális törekvések terhének nagy részét.)

Annak érdekében, hogy felsorakoztassa az arab államokat Irán ellen, Trumpnak határozottan elleneznie kellene az embargót, amelyet Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Bahrein rótt ki Katarra. Ez a már több mint egy éve tartó perpatvar csak Irán malmára hajtja a vizet azáltal, hogy a bojkott miatt Doha egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Teheránnal.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – elődjéhez, Rex Tillersonhoz hasonlóan – már többször közölte Amerika türelmetlenségét a viszály kapcsán, azonban eddig ezzel nyilvánvalóan semmilyen hatást nem ért el. Trumpnak ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy a konfliktust végre lezárják.

  • Előzmények
Szaúd-Arábia, az emírségek, Egyiptom és szövetségeseik tavaly júniusban szakítottak meg minden kapcsolatot Katarral, és gyakorlatilag blokád alá vonták az országot arra hivatkozva, hogy az beavatkozik belügyeikbe és terroristákat támogat, ezért feltételeket szabtak Dohának, melyek között például az al-Dzsazíra katari hírtelevízió bezárása, és Katar Iránnal fenntartott kapcsolatainak mérséklése is szerepelt. Doha visszautasította a vádakat, és elzárkózott az ultimátum teljesítésétől.

Az amerikai elnöknek ezen kívül a fentinél sokkal véresebb jemeni konfliktus mielőbbi megoldását is sürgetnie kellene. A polgárháború mára több mint 10 000 életet követelt, és évtizedek óta nem látott humanitárius katasztrófával fenyeget.

A Katar elleni embargó és a jemeni háború két szerencsétlen igazságot emel ki. Először is, az Öböl-államoknak sok megoldatlan viszályuk van, másodszor pedig azt, hogy nem sok hasznát veszik harci erőiknek. Jemenben egy korlátozott iráni támogatással rendelkező, szedett-vedett milícia több mint négy éve kitart a sokkal jobb forrásokkal rendelkező koalíció ellenében. Az Öböl-hadseregeket elsősorban arra tervezték, hogy megvédjék rendszereiket a polgári zavargásoktól, így kevés segítséget jelentenének egy konfliktus során egy olyan ellenséggel szemben, mint például Irán.

Az arab államoknak azonban vannak más, nagyon hasznos fegyvereik: hírszerzési és gazdasági eszközök – csak hogy kettőt említsünk. George W. Bush és Barack Obama exelnökök képesek voltak kihasználni ezeket a terrorista csoportok elleni küzdelemben anélkül, hogy formális, intézményesített szövetséget kötöttek volna. És ez az ígéretesebb megközelítés. Ha Trump meg tudná győzni az arab államokat, hogy ne használják ezeket a fegyvereket egymás ellen, annál jobb.

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás