A nicaraguai káosz állhat az amerikai félidős választások középpontjában

Már eddig is nicaraguaiak ezrei menekültek külföldre a hónapok óta tartó kormányellenes tüntetések miatt. Ha az országban valóban kitör a polgárháború, ez a szám drasztikusan emelkedni fog, és az Egyesült Államok határaira gyakorolt újabb nyomás új lendületet adhat az egyébként is kényes bevándorlásügyi vitának, amely így komoly hatással lehet a 2018-as félidős választásokra.

Már több mint harminc év telt el azóta, hogy Nicaragua uralta az amerikai újságok címlapjait. Nagy nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki ugyanis a Ronald Reagan második elnöki ciklusában kirobbant Irán-kontra botrány, melyben kiderült, hogy az USA fegyvereket adott el – az akkoriban Irakkal háborúskodó – Iránnak, és a befolyt pénzekből a nicaraguai ellenzéket, a kontrákat támogatta gerillaakcióikban. Az ügyet Reagan eleinte tagadta, majd később beismerte, hogy hibát követtek el.

A konfliktus lezárása után a szegény közép-amerikai országnak többé-kevésbé sikerült távol maradnia az amerikai újságok címoldalától. Ez az, ami idén ősszel megváltozhat.

Előzmények: a nicaraguai válságról röviden

Nicaragua ismét a teljes összeomlás szélén áll. A jelenlegi válság április 12-én, az egyetemi hallgatók megmozdulásaival kezdődött, akik az ellen tiltakoztak, hogy a kormány semmit sem tesz az Indio-Maíz Biológiai Rezervátumban dúló tüzek ellen. A tüntetéshullám azután bővült ki és fajult el, hogy a Nemzetgyűlés április 18-án elfogadta a nyugdíjreformot, aminek értelmében a munkavállalóknak és a munkaadóknak egyaránt megnövekedett nyugdíjjárulékot kellene befizetniük, a nyugdíjat azonban csökkentenék. A tiltakozásokhoz nem szokott Ortega-kormány azonnal és erőszakosan reagált.

A nicaraguai kormány később ugyan bejelentette a kilátásba helyezett reformok leállítását, valamint hogy létrehoznak egy igazságügyi bizottságot a gyilkosságok kivizsgálására, továbbá a rendőrfőnököt – Ortega szoros szövetségesét – arra kényszerítették, hogy mondjon le, egyik lépés sem vezetett a helyzet normalizálódásához. A tiltakozások mostanra az egész országra átterjedtek, a kormánypárti csoportok pedig továbbra is erőszakkal próbálják elnyomni a tüntetőket. Az összecsapások során mostanra körülbelül 400 ember vesztette életét.

Managua, 2018. augusztus 12.
Nicaraguai tüntetők követelik az április óta tartó, 400 halálos áldozattal járó tiltakozásokon letartóztatott emberek szabadon bocsátását Managuában 2018. augusztus 11-én. (MTI/EPA/Esteban Biba)

A tüntetők most már Ortega, valamint felesége, Rosario Murillo alelnök távozását és új választások kiírását követelik. Az elnök persze ezt elutasítja, mondván a választási szabályokat az alkotmány rögzíti, „nem lehet csak úgy megváltoztatni őket, mert egy csoport puccsistának eszébe jutott valami”. A katolikus püspöki konferencia által kezdeményezett, a hatóságok és az ellenzék közötti nemzeti párbeszéd pedig két alkalommal is félbeszakadt és eddig nem sok eredményt hozott. Időközben egyébként a sajtószabadság és a béke megteremtése is felkerült az ellenzéki követeléslistára.

A válság hatása az amerikai félidős választásokra

Ahogy a polgárháború egyre inkább valósággá válik, egyre nagyobb az esélye annak, hogy a nicaraguaiak hatalmas tömegekben igyekeznek majd elhagyni országukat, mégpedig az Egyesült Államok irányába indulva. A helyzet mára odáig fajult, hogy ez akár idén ősszel bekövetkezhet. És ez az, ami befolyásolhatja a novemberben esedékes amerikai félidős választások kimenetelét, amikor is teljes egészében újraválasztják a 435 tagú képviselőházat, és 35 szenátor újraválasztásával megújítják a 100 tagú szenátus csaknem egyharmadát is.

A legtöbb jelölt mindeddig nem sok figyelmet szentelt a nicaraguai helyzetnek, ez azonban gyorsan megváltozhat. Ugyanis még azokban az államokban is, amelyek nem közvetlenül határosak Mexikóval, egy újabb nicaraguai polgárháború és az azt követő menekültügyi válság pillanatok alatt újjáélesztheti a nemzeti vitát a határbiztonság és a bevándorlási reform kapcsán.

„A nicaraguai politikai helyzet egy sípoló kukta, ami bármelyik pillanatban robbanhat” – fogalmazott Dean Phillips, Minnesota állam 3-as számú választókerületének demokrata párti jelöltje. „Nem kell határbiztonsági szakértőnek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: ha Nicaraguában kitör a polgárháború, akkor több tízezer további bevándorló lesz, aki északra menekül” – tette hozzá.

Bradley Honan politikai stratégia, aki többek között Bill és Hillary Clintonnak, Mike Bloombergnek és Tony Blairnek is dolgozott, úgy gondolja, hogy Nicaragua „az októberi meglepetés”, amelyre mindkét félnek fel kell készülnie. „Jelenleg a nicaraguai menekültügyi válság lehetősége a legfontosabb politikai történet, amelyet mindkét párt jelöltjeinek kiemelt figyelemmel kellene kísérnie” – mondta.

Nicaraguában legutóbb az 1980-as években állt fenn tartósan fegyveres konfliktus. Ekkor több mint 250 000 nicaraguai keresett menedéket az Egyesült Államokban. Egy generációval később, azaz most Nicaragua lakossága több mint kétszerese annak, mint akkor volt, és már most is több ezer nicaraguai menekült a szomszédos országokba. Csak idő kérdése, hogy néhányuk elinduljon az Egyesült Államok felé.

A választások kimenetele többesélyes

A nicaraguaiak tömeges beáramlása mellett eltörpülne a Hondurasból, El Salvadorból és Guatemalából érkező bevándorlók száma, akik az elmúlt évtizedben igyekeztek bejutni az Egyesült Államokba annak érdekében, hogy elkerüljék a bandák és a kartellek erőszakos fellépéseit.

Néhány politikai bennfentes szerint az esetleges menekülthullám kapcsán a jelölteknek felszólalásaikban nem kellene egymásnak dobálni a labdát, lévén a „hullám nem feltétlenül kék vagy piros”, hanem mindenki szemében nicaraguai lesz, „amely az USA déli határait fenyegeti”. Azonban ha mégis megteszik, kétféleképpen is elsülhet a dolog.

A demokrata politikusok kisebb politikai győzelemként értékelték, amikor Donald Trump elnök – miután „nulla tolerancia politikája” nemzetközi tiltakozást váltott ki – kénytelen volt meghátrálni a bevándorlási törvény szigorú alkalmazásában, és rendelettel döntött arról, hogy az illegális bevándorlók gyermekeit mégse szakítsák el a szüleiktől. A demokraták most is abban reménykednek, hogy az elnök rosszul kezeli majd a helyzetet, ezáltal pedig az ő malmukra hajtja a vizet.

Azonban az is előfordulhat, hogy Trump képes a menekülthullámot a saját javára fordítani, mondván: „én megmondtam”. Az elnök ugyanis arra használhatná a nicaraguai bevándorlási válságot, hogy keresztülvigye a régóta ígérgetett mexikói határfal finanszírozását. Ez pedig végre lehetővé tenné számára, hogy kipipálja erre vonatkozó nagyszabású kampányígéretét, ami pedig számára jelentene politikai győzelmet.

Természetesen az is lehetséges, hogy a nicaraguai erőszak nem fejlődik valóságos polgárháborúvá, és sikerül békés úton megoldani a konfliktust. Még túlságosan sokan emlékeznek az 1980-as években dúló belső háború szörnyűségeire, ezért a nicaraguaiak számára az, hogy újra fegyvert fogjanak egymás ellen, olyan döntés, amelyért alapvetően nem sokan lelkesednek.

Ettől függetlenül a menekülthullám bármelyik pillanatban elindulhat, jelentős migráns problémát okozva az Egyesült Államoknak, és így a félidős választások egyik központi témájává válhat.

  • Korábban írtuk:

Forrás: CNBC / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás