Továbbra is nagy a káosz Nicaraguában

A Prensa című újság értesülése szerint az egészségügyi minisztérium 40 orvost és nővért bocsátott el a dél-nicaraguai Jinotepe város kórházából politikai okokból, és nem fizette ki a júliusi bérüket. A lap szerint az ország nyugati részén is hasonló elbocsátások zajlanak.

Egy gyermekorvos a Confidencial című online lapnak úgy nyilatkozott, nem zárja ki, hogy azért távolították őt el a kórházból, mert rokonszenvét fejezte ki a Daniel Ortega elnök ellen tüntetők iránt. Előzőleg, a hét végén az a hír kapott lábra Nicaraguában, hogy 20 orvost tettek ki a León városában lévő Oscar Danilo Rosales közkórházból. A felmondólevelekben indoklás nem volt, azokat a kórház igazgatója írta alá, aki nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtónak.

Július 24-én pedig agyonlőttek egy brazil orvostanhallgatót a nicaraguai fővárosban, Managuában. A 32 éves brazil orvostanhallgató nem vett részt a kormányellenes tüntetéseken, ugyanakkor orvosi ellátásban részesített sebesült tüntetőket – közölte Ernesto Medina, annak az Amerikai Egyetemnek (UAM) az alkancellárja, ahol a 32 éves áldozat tanult.

Nicaraguában április óta rendszeresek a heves tüntetések, amelyeknek emberi jogi csoportok szerint már csaknem félezer halálos áldozatuk van. A kormány azt állítja, hogy csak pár tucatnyian vesztették életüket.

Ellenzéki tüntetők a Daniel Ortega nicaraguai államfő lemondását követelő megmozduláson a fővárosban, Managuában 2018. július 23-án.(MTI/AP/Alfredo Zuniga)

Miután a biztonsági erők leverték a nyugdíjcsökkentések miatt kirobbant tüntetéseket, a tiltakozások az egész országra átterjedtek, s a tüntetők Daniel Ortega elnök távozását követelték. Az egykori gerillavezér 1979 és 1990 között már volt az ország elnöke, majd 2007-ben újra hatalomra került. Jelenlegi mandátuma 2022 januárjáig tart.

2007-es visszatérése óta Ortega folyamatosan arra törekszik, hogy megszilárdítsa hatalmát, mégpedig úgy, hogy igyekszik az állam minden ágazatát ellenőrzése alatt tartani, beleértve a Legfelsőbb Bíróságot, a Nemzetgyűlést és a Legfelsőbb Választási Tanácsot, továbbá a tüntetőkkel szemben is szokatlanul kemény a kormányzat.

A parlament például nemrégiben elfogadott egy törvényt, amely 15-től 20 évig terjedő börtönbüntetést helyez kilátásba terrorizmussal összefüggő tevékenységért. A jogszabály az alkotmányos rend megváltoztatására törekvőkre is vonatkozik, ami az ellenzék aggálya szerint érintheti a tüntetőket.

Házi készítésû löveget visz a vállán egy ellenzéki tüntető a Daniel Ortega nicaraguai államfő lemondását követelő megmozduláson a fővárosban, Managuában 2018. július 23-án. Latin-Amerika második legszegényebb országában április 18-a óta erőszakossá fajult tüntetések zajlanak tiltakozásul a kormány adó- és nyugdíjreformtervei ellen. (MTI/AP/Alfredo Zuniga)

Latin-Amerika második legszegényebb országában a kormány arra készült, hogy 22,5 százalékra emeli a társadalombiztosítási járulékokat, és ezzel párhuzamosan 5 százalékkal csökkenti a nyugdíjakat. A rendeletet hamar visszavonták, de a tüntetések még mindig tartanak. Ha az erőszakhullám tovább folytatódik, az menekültválságot válthat ki, ami viszont destabilizálhatja egész Közép-Amerikát.

Forrás: MTI/AP/dpa/EFE/Kitekintő