Nem a lelkész, hanem a haditechnika a török-amerikai viszály valódi oka

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok fontosabbnak tartja a Törökországban fogva tartott amerikai lelkipásztor ügyét, mint kapcsolatát NATO-szövetségesével.

“Rossz ötlet fenyegetésekkel megpróbálni térdre kényszeríteni Törökországot” – mondta a Fekete-tenger partján fekvő Ünyében tartott összejövetelen Erdogan.

“Szégyelljétek magatokat, szégyelljétek magatokat! Képesek vagytok feláldozni a NATO-n belüli stratégiai partnereteket egy lelkészért” – háborgott a török elnök, az Egyesült Államokra utalva. Az Egyesült Államok fontos katonai támaszponttal rendelkezik a dél-törökországi Incirlikben, amelyet jelenleg az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni műveleteinek központjául használ.

A több mint 20 éve Törökországban élő Andrew Brunson észak-karolinai lelkipásztort a két évvel ezelőtti puccskísérlet után tartóztatták le, azzal vádolva, hogy támogatja az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok mozgalmát és kémkedik az Egyesült Államok javára. Nemrégiben a börtönből házi őrizetbe helyezték, az amerikai kormány azonban a feltételek nélküli azonnali szabadon bocsátását követeli.

A teljesség kedvéért hozzátennénk, hogy az amerikai-török viszony megromlásának nem Brunson az egyetlen oka, valószínűleg legalább ekkora súllyal szerepel a helyzet kialakulásában Törökország azon szándéka, hogy Oroszországtól kíván légvédelmi rakétákat vásárolni – annak ellenére, hogy NATO-tagállam.

Az amerikaiak pedig ezt már csak azért sem nézik jó szemmel, mert eközben Törökország amerikai F-35-ös vadászgépeket is venne. Az USA pedig attól tart, hogy az orosz légvédelmi rendszer használata esetleg rávilágítana az amerikai gépek egyes gyenge pontjaira, ezt az információt pedig a törökök esetleg megosztanák Oroszországgal.

Donald Trump a Lockhhed Martin vezérigazgatójával Marilyn Hewsonnal és a vezető tesztpilótával Alan Normannal egy F-35-ös vadászgép előtt 2018. július 23-án. EPA/Alex Wong / POOL

Ennek a félelemnek a nyomán született az az – időközben törvénybe iktatott – amerikai törvényjavaslat, miszerint a védelmi tárca mindaddig nem adhat F-35-ös harci repülőket Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget arra, hogy lemond az Oroszországgal folytatott fegyvervásárlási tárgyalásairól.

Az USA törvényben tiltotta meg az F-35-ösök leszállítását Törökországnak 

Donald Trump amerikai elnök pénteken az acél- és alumíniumcikkek védővámjának jelentős megemelésével fenyegette meg Törökországot. Twitter-bejegyzésében az elnök leszögezte: már utasítást is adott az alumínium 20 százalékos, az acéláruk 50 százalékos vámjának kivetésére, ami augusztus 13-án lép életbe.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Több mint egy héttel korábban Washington szankciókkal sújtotta a török kormány két miniszterét, Abdülhamit Gül belügyminisztert és Süleyman Soylu igazságügyi tárcavezetőt, hogy nyomást gyakoroljon Ankarára Brunson tiszteletes szabadon bocsátása érdekében. A török líra árfolyama a konfliktus hatására újabb történelmi mélypontra zuhant pénteken és 6,40 körül zárta a kereskedést a dollárral szemben, azaz egy nap alatt 16%-ot gyengült.

Erdogan szokása szerint meglehetősen sajátosan reagált a líra zuhanására, immár sokadszor arra kérte híveit, hogy tartsanak össze, és vásároljanak lírát rejtett arany- vagy valutatartalékaikon. Ez az ötlete először 2016 decemberében merült fel, akkor egy dollárért 3,56 lírát kellett adni.

A fenti eszmefuttatást ezen a héten még egy érdekes elemmel egészítette ki:

“Nekik dollárjuk van, nekünk pedig ott van Allah” – hangsúlyozta Erdogan, felszólítva a törököket arra, hogy ne veszítsék el a fejüket az árfolyamnyomás miatt.

“Fenyegetnek minket. Nem igázhatjátok le ezt a nemzetet fenyegetésekkel” – mondta Erdogan az ünneplő tömeg előtt. A török elnök leszögezte: Brunson ügyében ragaszkodik a törvényhez.

“Eddig sem engedtünk az igazság kérdésében, és ezután sem tesszük” – tette hozzá.

Forrás: MTI/dpa/AFP/CNBC/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagyra becsült brit politikusok újabb Brexit népszavazáshoz kérnek időt az EU-tól

Súlyos bírálatokkal illette szerdán több egykori brit miniszterelnök és miniszterelnök-helyettes azokat, akik különböző ígéretekkel vázoltak fel vonzó jövőt a választóknak a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra. Közös írásukban újabb népszavazást tartottak szükségesnek az uniós tagságról, és azt kérték az EU-országoktól, hogy biztosítsanak ehhez elégséges időt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás