Űrverseny ázsiai módra

Az ázsiai kontinens három kiemelkedő világűrbeli hatalommal is büszkélkedhet (Kína, India és Japán), űrkutatási céljaik között nevesítik a társadalmi, gazdasági, telekommunikációs és a nemzetbiztonsági fejlesztést is.

A legkiemelkedőbb eredmények e három ország űrkutatása terén annak nemzetbiztonsági vonatkozásában valósultak meg, amely részben az Ázsián belüli és azon túlnyúló változó hatalmi egyensúlynak köszönhető. Az Ázsiában megmutatkozó, folyamatosan gyorsuló ütemű űrverseny hajtóereje Kína, amely folyamatosan növeli űrbéli képességeit – ennek köszönhető az egyre szorosabb űrkutatásbeli együttműködés India és Japán között.

2017 szeptemberében Narendra Modi, India miniszterelnöke és Abe Shinzo, Japán miniszterelnöke megfogadta, hogy a kettejük közötti bilaterális együttműködés középpontjába világűrbéli tevékenységeiket teszik. Nagy megelégedéssel nyugtázták az országaik űrügynökségei közötti mind szorosabbá váló együttműködést, amely kiterjed a Föld megfigyelésére, a műhold-alapú navigációra, és a Holdkutatásra. Két hónappal később a Japán Légtér és Világűr Kutató Ügynökség elnöke az Ázsiai – Csendes Óceáni térség Űrügynökségi Fórumának mellékzöngéjeként bejelentette, hogy India és Japán közösen fogják irányítani e két térség űrkutatási programjait.

Nemzetközi Űrállomás, 2018. április 21.
Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által közreadott képen Richard Arnold amerikai, valamint Oleg Artemjev és Anton Skaplerov orosz űrhajósok (b-j) pizzát készítenek a Földtől 400 kilométerre keringő Nemzetközi Űrállomáson (ISS) (MTI/EPA/NASA)

Az indiai űrprogram több mint 6 évtizedes múlttal büszkélkedhet és Új Delhi egészen napjainkig elsődlegesen arra összpontosította figyelmét, hogyan lehet az űrtechnológiát népességének társadalmi és gazdasági fejlődésének elősegítésére felhasználni. Mielőtt Kína 2007 januárjában végrehajtotta első műholdelhárító (ASAT) tesztjét, India hajlamos volt azt gondolni, hogy a világűrre kiterjesztett biztonsági verseny csak a legnagyobb hatalmakra korlátozódik. A kínai ASAT teszt szembesítette Indiát azzal, hogy milyen kihívásoknak kellene megfelelnie, ahogy demonstrálta azt is, hogy az olyan globális javak, mint a világűr, nem mentesülhet a geopolitikai verseny alól. Az ASAT teszt hatására Indiában új tudományos vitákat kezdeményeztek arról, hogyan tudná az ország űrbéli előnyeit megvédeni és fenntartani.

India képviselője kijelentette, hogy megvannak a technológiai eszközeik ASAT képességeik sikeres demonstrálására, ha a szükség úgy hozza. Egy indiai ASAT teszt szembemenne az ország azon több évtizedes álláspontjával, hogy a világűrt csak békés célokra szabad felhasználni. Az országnak azonban rá kellett jönnie arra, hogy ha nem változtat meggyőződésén, a technológia egy kulcsfontosságú területén veszítheti el befolyásoló szerepét. Hasonló következtetésre jutott Japán is, ahol az új űrkutatási politika kulcsfontosságú tényezőjeként a világűrbeli biztonságot nevesítették.

A kezdetek és a jövő

Az ázsiai államok közötti űrbéli verseny jóval a kínai ASAT teszt előtt vette kezdetét. Az időben egészen 2003 októberéig kell ehhez visszaugrani, amikor is sikerrel járt Kína első emberrel végrehajtott űrmissziójaez az ország lett a harmadik, amelynek ez a bravúr sikerült az Egyesült Államok és Szovjetunió után -, ami megadta a szükséges szikrát a többi térségbeli állam számára. Kína a sikerén felbuzdulva immár azon dolgozik, hogy űrhajósok és űrtudósok segítségével űrkutatási programot hozhasson létre, végső célként pedig az alacsony földi pályán keringő kínai űrállomás létrehozását és működtetését jelölte meg. Amikor a Nemzetközi Űrállomás fokozatosan elkezdi majd leállását, a kínai megfelelője már 2024-től készen állna átvenni a helyét.

Kína világűrbeli képességeinek és fejlesztéseinek egyre bővülő tárháza (robotkar, a kínai műholdak egyre gyakoribb találkozási műveletei) riadalmat keltettek a nemzetközi színtéren, attól tartván, hogy az ország militarizálni fogja űrprogramját.

Reagálva Kína világűrbeli sikereire, India és Japán a Holddal kapcsolatos kutatóprogramjaikban próbálnak kiemelkedő eredményt elérni. Napjainkig azonban egyiküknek sem sikerült önállóan túlszárnyalni Kína robotkutatási programját, ezért úgy döntöttek, hogy egyesítik erőiket és képességeiket.

India továbbá tárgyalásokat kezdeményezett más űrbéli nagyhatalmakkal is, például Franciaországgal és az Egyesült Államokkal. Tapasztalva Kína agresszív helyezkedését a Dél-Kínai és a Kelet-Kínai tengeren, valamint egyre növekvő szerepét az Indiai Óceánon, India azt reméli, hogy az űrtechnológia segítségével sikerül túlszárnyalni Kína tengeri dominanciáját ezekben a térségekben, India, Franciaország, az Egyesült Államok és Japán összefogásával.

Mindezek alapján gyaníthatóan egy újfajta világűrbeli verseny vette immár kezdetét az ázsiai térségben, és ezt a hatalmi egyensúly változása csak tovább élesíti. Szakértők szerint ez a verseny a nagyhatalmak között fokozódni fog, a világűr immár nem a békés együttműködés színtere többé.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: East Asia Forum / Rajeswari Pillai Rajagopalan ; szemlézte: Pallos Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás