2019 vége helyett már idén nyáron teljhatalmat kap Erdogan

Június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése érdekében – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán az ankarai államfői palotában tartott sajtótájékoztatóján.

Erdogan a lépést azzal indokolta, hogy “Törökországnak minél hamarabb le kell küzdenie azokat a bizonytalanságokat, amelyeket a török haderő által folytatott szíriai hadműveletek és a térségben zajló történelmi jelentőségű események jelentenek”. Hozzátette: “még ha úgy tűnik is, hogy komoly gond nincs, a régi rendszer betegségeivel a török vezetés minden lépésnél szembesül”.

“A döntések hatékonyabb végrehajtása érdekében egyre sürgősebbé vált az átállás az új rendszerre” – fogalmazott.

Tavaly április 16-án Törökországban népszavazás döntött a végrehajtó elnöki rendszer jövőbeni bevezetéséről. Az alkotmánymódosítás, amely a végrehajtó hatalmat a parlament helyett az államfő kezébe helyezi, azonban eredetileg a 2019. november 3-ára tervezett elnök- és parlamenti választással lépett volna életbe.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az előrehozott választások szükségességét Devlet Bahceli, a nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke vetette fel kedden a párt parlamenti frakcióülésén. Bahceli akkor az elkövetkező időszak esetleges negatív fejleményeire és az időhúzás feleslegességére hivatkozott, és még augusztus 26-át jelölte meg lehetséges időpontnak.

  • A tisztogatások is folytatódnak
Mai bejelentés szerint a 2016-os törökországi puccskísérletért okolt gülenista hálózat újabb háromezer fős csoportját fedte fel a török védelmi tárca a haderőn belül – jelentette be Nurettin Canikli török védelmi miniszter szerdán Ankarában. A miniszter közölte, hogy az érintetteket a következő napokban elbocsátják állásukból.

Süleyman Soylu török belügyminiszter szerdán közölte: az elmúlt 21 hónap alatt mintegy 77 ezer embert – köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, egyetemi tanárokat, üzletembereket, újságírókat és minisztériumi alkalmazottakat – helyeztek előzetes letartóztatásba azzal a gyanúval, hogy közük van a gülenista hálózathoz. Soylu az összesen őrizetbe vettek számára ezúttal nem tért ki, de korábban több mint 159 ezer emberről számolt be.

Múlt hónapban pedig Törökország legnagyobb médiavállalatát vásárolta fel egy, az elnökhöz közel álló befektetési csoport. A cég értékesítése nem volt 100%-ig önkéntes, a Dogan Holdingot – melynek tulajdonába tartozik például a CNN török leányvállalata, és a Hurriyet nevű vezető török napilap – ugyanis 2009 óta, a kormánypártot negatívan bemutató cikkek publikálása miatt multimilliárd dolláros büntetések sújtották és néhány kulcsfontosságú befektetését már korábban kényszerű volt eladni.

Magasabb fokozatba kapcsolt az állami cenzúra Törökországban

Alig maradt ellenzéki lap Törökországban, jön az internet cenzúrája

Március 13-án a török parlament választási szövetségek megkötését lehetővé tevő törvényt fogadott el, amelynek köszönhetően olyan párt is bejuthat a parlamentbe, amely önállóan nem gyűjtötte össze az ehhez szükséges számú voksot. Az MHP a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjával lépett választási szövetségre. Erdogan szerdán a sajtótájékoztató előtt az államfői palotában fogadta Bahcelit, akivel fél órán keresztül egyeztetett az előrehozott választások kérdéséről.

A török elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő integet támogatóinak a kormányzó Igazság és Fejlõdés Párt (AKP) rendezvényén Bursa északnyugati városban 2018. január 21-én. (MTI/EPA/Török elnöki sajtóhivatal)

A török elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő integet támogatóinak a kormányzó Igazság és Fejlõdés Párt (AKP) rendezvényén Bursa északnyugati városban 2018. január 21-én. (MTI/EPA/Török elnöki sajtóhivatal)

A legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) szóvivője, Bülent Tezcan szerdán közölte: a CHP készen áll a választásokra. Tezcan úgy vélekedett, hogy a jelenlegi vezetés képtelen a kormányzásra, amit a választások előrehozatalával ki is nyilvánít. Más, amit reggel mondanak, és más, amit délben – hangoztatta. A kormánytagok nyilvános felszólalásaikban a közelmúltig következetesen 2019. november 3-át jelölték meg a következő elnök- és parlamenti választások időpontjaként.

Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény. Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása.

A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.

Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg eddig hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Ezt tavaly májusban Erdogan már valóra is váltotta azzal, hogy közel három év után ismét a kormánypárt tagja, majd elnöke lett.

Az alaptörvény változásával az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el. 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet, és a választhatóság alsó korhatárát 25 évről 18 évre szállítják le. A parlamenti választásokat a jelenlegi 4 helyett 5 évente tartják, ráadásul az elnökválasztással egy napon. Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre, de akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.

A CHP és az ellenzéki kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) korábban aggodalmait fejezte ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás által Törökország tekintélyelvű állammá válik, amelyet egyetlen ember ural. Az AKP és a MHP szerint viszont így lehet biztosítani az államvezetés stabilitását.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Csak az elektromos autókban bízik a T&E civil szervezet

Mintegy 43 millió súlyosan környezetszennyező dízelüzemű jármű közlekedik az Európai Unió útjain, és a számuk tovább nő immár három évvel a dízelbotrány kirobbanása után is - írta keddi jelentésében a Transport & Environment (T&E - Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet.

Read More »

Erdogan következő célpontja: a bankrendszer

Erdogan török elnök úgy véli, a hatóságoknak utána kellene néznie az Isbank igazgatótanácsában ülő ellenzékieknek – jelentette a Hurriyet, melynek hatására az ország legnagyobb tőzsdén forgó bankjának a részvényei zuhanásba kezdtek. Az ellenzék szerint Erdogan a banki tulajdonrészt vélhetőleg az immár általa irányított nemzeti vagyonalapba kívánja beolvasztani.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás