Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Jóváhagyta Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken az elnöki rendszerről szóló alkotmánymódosítást, amelyet a parlament január 21-én szavazott meg – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
Az elnök az aláírt szöveget a miniszterelnöki hivatalba küldte, amely megjelenteti a hivatalos kormányzati közlönyben. Ezt követően az elnöki rendszer bevezetésének kérdéséről Törökországban népszavazást tartanak. Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes korábbi nyilatkozata szerint a referendumot várhatóan április 16-ra tűzik ki.
- Az alkotmánymódosítás fő pontjai:
- Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz, továbbá ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé.
- A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.
- Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása.
- A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.
- A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen.
- Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.
- Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg eddig hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie.
- Az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el.
Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet, és a választhatóság alsó korhatárát 25 évről 18 évre szállítják le. A parlamenti választásokat a jelenlegi 4 helyett 5 évente tartják, ráadásul az elnökválasztással egy napon. Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre. Bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.
A reformcsomagot a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyújtotta be a törvényhozásnak. A tervezetet az ellenzékből egyedül a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) támogatta, ugyanakkor az ellenzéki tömörülés 39 képviselőjének mintegy fele a változtatás ellen voksolt.
A kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) attól tart, hogy az alkotmánymódosítás által Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember ural. Az AKP és részben a MHP viszont a „népakarat fennhatóságának megerősítését” látja az elnöki rendszerben.
Ha az áprilisi referendumon az igen szavazatok elérnek legalább 50 százalékot, akkor 2019. november 3-án tartják meg a következő elnök- és parlamenti választásokat.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI
