Fal hiányában a hadsereggel őriztetné a mexikói határt Donald Trump

Donald Trump azt tervezi, hogy a fal elkészültéig a hadsereggel őrizteti a mexikói határt – a lépést már James Mattis védelmi miniszterrel is egyeztették, a finanszírozás azonban továbbra is kérdéses. 

Az elnöki kampány idején Donald Trump sokszor elmondta, hogy a mexikói határon egy falat tervez építeni, az építkezés költségeit pedig Mexikóval fizetteti meg. Azóta eltelt egy év, az elnök pedig már szövetségi, azaz amerikai állami pénzből építene, de erre is meglehetősen kicsi esély mutatkozik.

Trump egy 25 milliárd dolláros keretösszeget irányzott elő, de a kongresszus mindössze 1,6 milliárd dollárt engedélyezett kerítésépítésre, megfigyelésre és egyéb eszközökre, azaz továbbra sem látszik, hogy mikor és milyen pénzből épülne meg a mexikói határra tervezett, Trump korábbi szavai szerint “áthatolhatatlan” fal.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy a fal hiányában az elnök a hadseregre bízná a határvédelmi feladatokat.

“Amíg nem lehet falunk és megfelelő biztonságunk, a hadsereggel fogjuk megvédeni a határunkat. Ez egy nagy lépés.”  – mondta Trump kedden a Fehér Házban.

Az egyelőre nem világos, hogy a hadsereg melyik ága kapná a határvédelmi feladatokat, de az Amerikai Északi Parancsnokágnak van ilyen felelősségi területe, ami lefedi Alaszkát, Kanadát, Mexikót és a Karib-térség egyes részeit.

A tervezett mexikói fal elemeinek prototípusai a határ mentén, Las Torres felől, Mexikóból nézve, 2018. március 12-én. EPA/ALEJANDRO ZEPEDA

A tervezett mexikói fal elemeinek prototípusai a határ mentén, Las Torres felől, Mexikóból nézve, 2018. március 12-én. EPA/ALEJANDRO ZEPEDA

Múlt hónap végén az elnök már azt is felvetette, hogy a hadsereg költségvetéséből építsék fel a mexikói falat, de az ötlet valószínűleg nem jutott el a tárgyalás fázisába sem, két demokrata szenátor szerint ugyanis a Pentagonnak – ami az amerikai védelmi minisztérium szerepét tölti be – nincs jogi felhatalmazása arra, hogy a fal építésére használja fel forrásait.

A mexikói fal felépítésének finanszírozása tehát továbbra is szélmalomharcnak tűnik, a prototípusok lehet, hogy hiába készültek el – sőt, még a most felvetett katonai határvédelem megvalósulása is erősen kérdéses.

Frissítés: Bevetik a Nemzeti Gárdát

Donald Trump elrendelte szerdán, hogy vezényeljék a fegyveres erők kötelékébe tartozó Nemzeti Gárdát az amerikai-mexikói határhoz. A gárda tagjai segítenek majd az Egyesült Államok déli határainak védelmében, megakadályozandó, hogy az illegális bevándorlók átlépjék a határt.

Szerda délután Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter a Fehér Házban tartott tájékoztatóján már közölte, hogy az elnöki rendelet az általa irányított tárcát és a Pentagont fogja felkérni egyeztetésre a határ menti szövetségi államok kormányzóival. Az egyeztetések már meg is kezdődtek, és a vezénylést is a lehető leghamarabb elkezdik – jelentette be Nielsen.

A miniszter kijelentette: “A határbiztonság jelenlegi állapota és az illegális bevándorlásra vonatkozó törvényeink az amerikai nép cserbenhagyását jelentik. A rendszer a rossz magatartást jutalmazza, nem bünteti a törvényszegőket. S mindez aláássa nemzetünk gazdasági érdekeit.”

Nielsen arról nem szólt, hogy a Nemzeti Gárda új feladata milyen hosszú időre szól. Arra az újságírói kérdésre, hogy hány gárdista érkezik a határra, a miniszter nem mondott konkrét adatokat. “Annyi, amennyi szükséges” – közölte.

A Nemzeti Gárda – tartalékos katonai erő – “bevetése” nem példa nélküli. Ronald Reagan elnöksége óta valamennyi amerikai elnök rövidebb-hosszabb időre, átmeneti feladatokra elrendelte a mozgósítását. Reagan például 1986-ban a kábítószer-kereskedők ellen vetette be a déli határoknál, George W. Bush 2006-ban hatezer gárdistát vezényelt a déli határokhoz szintén a kábítószer-kereskedelem ellen, valamint az illegális bevándorlás megfékezésére, 2010-ben pedig Barack Obama 1200 gárdistát rendelt a déli határra.

Forrás: CNBC / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Csak az elektromos autókban bízik a T&E civil szervezet

Mintegy 43 millió súlyosan környezetszennyező dízelüzemű jármű közlekedik az Európai Unió útjain, és a számuk tovább nő immár három évvel a dízelbotrány kirobbanása után is - írta keddi jelentésében a Transport & Environment (T&E - Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet.

Read More »

Erdogan következő célpontja: a bankrendszer

Erdogan török elnök úgy véli, a hatóságoknak utána kellene néznie az Isbank igazgatótanácsában ülő ellenzékieknek – jelentette a Hurriyet, melynek hatására az ország legnagyobb tőzsdén forgó bankjának a részvényei zuhanásba kezdtek. Az ellenzék szerint Erdogan a banki tulajdonrészt vélhetőleg az immár általa irányított nemzeti vagyonalapba kívánja beolvasztani.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás