Bizonyítékot találtak arra, hogy az orosz hackerek a Kremlt segítik

Az amerikai elnökválasztásba beavatkozó orosz hackereknek sokkal nagyobb ambícióik voltak, mint pusztán Hillary Clinton elnökjelölt esélyeit rontani: célba vettek különböző ukrán tisztségviselőket, orosz ellenzéki személyiségeket, amerikai katonai beszállítókat és további több ezer olyan embert, aki érdekelte a Kremlt – állapította meg az AP hírügynökség egy olyan listából, amely nemrég jutott a birtokába, és amelyet heteken át elemzett.

A lista az eddigi legrészletesebb perdöntő bizonyítéka lehet annak, hogy a hackerek és az orosz kormány szorosan együttműködik – tette hozzá az AP. Fény derült egy hosszú évekre nyúló tevékenységre, amelynek során szerte a világon 4700 gmail-fiókba próbáltak meg betörni, köztük például a pápa kijevi képviselőjének vagy egy orosz punkegyüttes vezetőjének a levelezésébe.

“Ez egy teljes körű listája azoknak, akiket az orosz érdekek miatt meg kell figyelni, kellemetlen helyzetbe kell hozni, hiteltelenné kell tenni vagy el kell hallgattatni” – jelentette ki Keir Giles, az angliai Cambridge-ben lévő Conflict Studies Research Center nevű kutatóintézet igazgatója, egyike annak az öt külső szakértőnek, aki véleményezte az AP következtetéseit.

A hírügynökség egy olyan adatbázist elemzett, amelybe a Secureworks nevű kiberbiztonsági cég 19 ezer rosszindulatú internetes linket gyűjtött össze, ezenkívül az AP meginterjúvolt több mint száz olyan embert, akit a hackerek célba vettek.

A Secureworks úgy bukkant rá a rosszindulatú linkekre, hogy a Fancy Bear nevű orosz kalózcsoport véletlenül láthatóvá tette az interneten adathalász tevékenysége eredményének egy részét. A linklista fényt derített arra, hogy közvetlen kapcsolat van hackerek és azon kiszivárogtatások között, amelyek az utolsó szakaszban felforgatták az amerikai elnökválasztási kampányt. A legismertebb kiszivárogtatások ezek közül Clinton kampánymenedzserének, John Podestának a magánlevelezését érintette.

Ismét téma lett az Egyesült Államokban, hogy ki hackelte meg a Demokrata Pártot, miután hétfőn vádat emeltek többek között a Trump-kampány egyik volt önkéntese, George Papadopoulos külpolitikai tanácsadó ellen. Állítólag ő vitte a New York-i Trump-toronyba az orosz Natalja Veszelnyickaja ügyvédnőt, aki a Kremlhez közelinek mondta magát, valamint azt, hogy vannak Clintonra nézve terhelő dokumentumai.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden ismét alaptalannak nevezte azt a vádat, hogy Oroszország beleavatkozott az amerikai elnökválasztásba. A Secureworks által talált lista azonban az AP szerint ékesen bizonyítja, hogy Moszkva igenis beleavatkozott.

A Secureworks listája a 2015 márciusa és 2016 májusa közötti időszakot öleli föl. A hackerek legtöbb célpontja egyesült államokbeli, ukrajnai, oroszországi, georgiai és szíriai volt. A legtöbb kiszemelt áldozatban semmilyen közös tulajdonság nincs, kivéve, hogy a Kreml érdeklődik titkaik után: például egy orosz környezetvédő aktivista a messze északon lévő Murmanszkban, egy kis példányszámú örmény politikai folyóirat, a Vatikán kijevi képviselője vagy egy kazahsztáni felnőttképzési intézmény.

“Nehéz elképzelni, hogy bármely más országot különösebben érdekelné a listában szereplők tevékenysége, Oroszországon kívül bármely ország vesztegetné az idejét a meghackelésükre” – jelentette ki Michael Kofman, a washingtoni Woodrow Wilson Nemzetközi Központ orosz katonai ügyekkel foglalkozó egyik szakértője, aki maga is rajta van a listán.

Az a vád, hogy a Fancy Bear csoport az orosz kormány számára dolgozik, nem új, de erre konkrét bizonyíték eddig nem vált nyilvánossá. Az amerikai hírszerző szolgálatok nem közlik bizonyítékaikat, ha vannak ilyenek, de a médiával jó viszonyban lévő kiberbiztonsági cégek is csak kutatási eredményeik összefoglalóját közlik. A Secureworks listája annál is értékesebb, mivel a hackerek gondatlanságból elkövetett hibájából keletkezett.

Az AP szerint ha a szóban forgó 4700 gmail-fióknak csak a töredékébe sikerült betörniük a kalózoknak, az ezekből kinyert adatmennyiség akkor is terabájtokra rúghat, és ebből a szempontból könnyen lekörözhet minden korábbi kiszivárogtatást az újságírás történetében.

Thoomas Rid, a Johns Hopkins Egyetem modern nemzetközi tanulmányok intézetének stratégiai tanulmányokkal foglalkozó professzora kijelentette: az amerikai választásokba való orosz beavatkozás ügyében indított nyomozásban félre kellene már tenni az olyan elméleteket, mint amit Donald Trump mondott még elnökjelöltként, hogy lehet, “valami kétszáz kilós ember követte azt el az ágyán ülve”.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI/AP

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »