Ma szavaznak az osztrákok, meglepetés lehet az eredmény

Előrehozott parlamenti választás kezdődött vasárnap reggel Ausztriában, a több mint 6,4 millió választásra jogosult közvetve arról is dönt, hogy milyen irányba terelődjön az ország politikája, milyen kormánykoalíció lehet életképes.

Az osztrák rendszer szerint a választási körzetek nem egy időben tartanak nyitva. Egyes körzetek már 6 órakor kinyitottak, máshol később kezdődik a szavazás. A zárási időpontok is eltérőek, de 17 órakor az utolsó körzetekben is befejeződik a voksolás.

Az eltérő nyitvatartásból is adódik, hogy mire az utolsó körzetek bezárnak, egyes helyeken már részben meg is számlálják a szavazatokat. Ezért az utolsó urnazárást követően röviddel már részeredmények és meglehetősen pontos becslések is ismeretessé válnak. Késő estére pedig a végeredményhez közeli állapotba érhet a szavazatszámlálás. Hivatalos végeredmény csütörtökön várható, a levélben leadott voksok megszámlálását követően.

A választáson 16 párt indul, de az előzetes közvélemény-kutatások szerint közülük csak hatnak van igazán esélye arra, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, vagyis a szavazatoknak legalább a 4 százalékát megszerezze.

A várakozások szerint a legtöbb szavazatot – nagyjából minden harmadikat – az eddigi külügyminiszter, Sebastian Kurz konzervatív pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) kapja. A voksok körülbelül egynegyedére számíthat az ÖVP-től jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), és hasonló eredményt várnak a prognózisok alapján az Osztrák Szociáldemokrata Párttól (SPÖ) is. A maradék – jóval kevesebb mint 20 százaléknyi – szavazaton a Zöldek, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS), és az egykori zöldpárti Peter Pilz alapította Pilz Listája osztozik majd, ha a prognózisok beigazolódnak.

Az osztrák liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) párt abban reménykedik, hogy megerősödve kerül ki a vasárnap rendezendő parlamenti választásból, és esetleg még a kormányalakítási tárgyalásokba is bevonják – derült ki a párt bécsi kampányzáró rendezvényén.

A parlamentben maradásra, illetve bejutásra esélyes pártok közül utoljára a NEOS zárta le hivatalosan a kampányát. Matthias Strolz pártelnök a szombati rendezvényen – a közvélemény-kutatási eredményekre hivatkozva – úgy vélte, hogy az előrehozott választás győztese az Osztrák Néppárt (ÖVP), a kancellár pedig annak elnöke, Sebastian Kurz lesz. Reményét fejezte azonban ki, hogy a NEOS is megerősödve jön majd ki a választásból. Hozzátette, hogy ha lehetőségük lesz rá, készek tárgyalóasztalhoz ülni az ÖVP-vel a koalíciókeresés jegyében.

Strolz azt is értésre adta, hogy pártja szeretné elkerülni az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kormánykoalícióba lépését. Korábban több elemző is elképzelhetőnek tartotta, hogy – a tényleges választási eredmények függvényében – az ÖVP nem az FPÖ-vel, hanem kisebb pártok egy csoportjával próbál meg koalíciót alkotni. Matthias Strolz jelezte, hogy adott esetben ellenzékben is készek határozott politizálásra.

A NEOS azon pártok közé tartozik, amelyek az előzetes felmérések szerint át tudják lépni a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, azaz a szavazatok több mint 4 százalékát megszerzik a választáson. A közvélemény-kutatások 4-6 százalék közötti eredményt mutatnak a párt számára. A NEOS jelenleg is parlamenti erő, az előző, 2013-as választásokon 5 százalékot szerzett. Az előrehozott választások megnyerésére a felmérések az ÖVP-t tartják esélyesnek, amelynek támogatottsága az elmúlt napokban 32-34 százalék között mozgott. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az FPÖ 24-26 százalékot szerezhet, míg a kis pártok közül a NEOS mellett a Zöldek és a Pilz Listája nevű párt juthat be a parlamentbe.

Az országban azért kell előrehozott választásokat tartani, mert az SPÖ és az ÖVP közötti nagykoalíció tavasszal válságba került. Mindkét párt értésre adta azt is, hogy a mostani választás után nem kívánja folytatni a közös kormányzást. Az elemzők ezért az ÖVP és az FPÖ koalícióját valószínűsítik, kancellárnak pedig Kurzot jósolják, aki ez esetben Európa legfiatalabb kormányfője lenne a maga 31 évével. A választási eredmények függvényében mindazonáltal más összetételű koalíció is elképzelhető, még az SPÖ és az FPÖ összefogása is, vagy akár – ha nem marad más lehetőség – az ÖVP-SPÖ koalíció újjáalakulása, de ezúttal ÖVP-irányítással.

A jelenlegi kétpárti kormány, a hagyományoknak megfelelően, várhatóan kedden bejelenti lemondását.

Az alkotmánybírósági elnök meggyőződése szerint ezúttal nem lesz fennakadás

Az Ö1 rádiónak szombaton nyilatkozva Gerhart Holzinger, az osztrák alkotmánybíróság elnöke azt mondta, abból indul ki, hogy a választás gördülékenyen zajlik majd, nagyobb horderejű problémákkal egyáltalán nem számol.

A legutóbbi osztrák választást – a tavalyi államfőválasztást – meg kellett ismételni, mert az alkotmánybíróság szabálytalanságokat állapított meg, amelyek az akkori ítélet szerint befolyásolhatták is a voksolás végeredményét.
Holzinger most kijelentette, hogy reményei szerint a választási hatóságok ezúttal mindenben a törvényesen előírtak szerint járnak el, és nem lesznek fennakadások.

Az alkotmánybíróság elnöke – aki ez év végén megválik megbízatásától – arról is beszélt, hogy az irányítása alatt álló testület jól működik, jól képzett bírákból áll, akik képesek függetlenül ítélkezni és pártatlan döntéseket hozni. Arra kérte a hatalom mindenkori gyakorlóit, hogy a jövőben is igyekezzenek objektív feltételek alapján kinevezni a bíróság új tagjait.

A tavalyi elnökválasztás második fordulóját az alkotmánybíróság az akkori vesztes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) beadványa nyomán ismételtette meg. A beadvány és az azt helybenhagyó ítélet a szavazatszámlálás során elkövetett szabálytalanságokra hivatkozott. Mind az eredeti, mind a decemberben megismételt választást a zöldpárti támogatással induló Alexander Van der Bellen nyerte meg. A megismételt forduló már szabálytalanságok nélkül zajlott le.

Osztrák sajtó: sok kérdés nyitott maradt a voksolás napjáig

Csaknem egyedülállóan izgalmasnak minősítették osztrák kommentátorok az ausztriai előrehozott választás napját, mivel megítélésük szerint a viszonylag sok bizonytalan szavazó miatt a végeredmény még vasárnap reggel is bizonytalan volt.

“Minden lehetségesnek tűnik” – ezzel a címmel indította a voksolás napjáról szóló összefoglalóját az ORF közmédia. Az írás szerint nem sok eddigi választás volt annyira feszült, mint a mostani, mert több kérdés nyitva maradt, köztük még az is, hogy melyik párt kapja a legtöbb szavazatot. Lehetséges, hogy az ország egész politikai szerkezetében változások lesznek – tették hozzá.

Christoph Hofinger, a Sora közvélemény-kutatási intézet szakértője szintén úgy nyilatkozott, hogy még az utolsó pillanatokban is lehetnek változások. Úgy vélte, a végeredményben lesznek meglepetések az előzetes várakozásokhoz képest.

Az elemzők többsége egy ÖVP-FPÖ koalíció megalakulását tartja a legvalószínűbbnek, mert a néppárt korában értésre adta, hogy korábbi koalíciós partnerével, az SPÖ-vel nem kíván szövetségre lépni. Ám a tényleges választási eredmény függvényében más koalíciós összetétel is elképzelhető. Az új kancellár Sebastian Kurz, az ÖVP 31 éves elnöke lehet.

A szombaton lezárult választási kampány témái között kiemelt szerepet kapott a migrációs politika – a felmérések szerint azok a pártok tettek szert nagyobb támogatottságra, amelyek szigorúan korlátozni kívánják a bevándorlást. Ezenfelül az adóreform, az igazságos tehermegosztás, a közbiztonság és a munkahelyteremtés is előkelő helyen szerepelt a pártok programjában.

Az APA osztrák hírügynökség vasárnap nyilvánosságra hozta, hogy a pártok mennyi hozzájárulást gyűjtöttek össze kampányukra a választás előtt. Az összes bevétel 3,4 millió euróra rúgott, ebből legnagyobb arányban, 2,1 millió euróval az ÖVP részesedett, míg a második legnagyobb összeggel, 820 ezer euróval a kis liberális NEOS párt büszkélkedhet.

A jogosultak szavazásra buzdítása volt a fő cél az utolsó kampánynapon

“Menj el és szavazz!” – volt olvasható Bécs belvárosában, a turista- és kampányforgatagban egy óriásplakáton a parlament közvetlen közelében.

Tekintettel arra, hogy a közvélemény-kutatások szerint még az utolsó napokban is sok volt az olyan választó, aki bizonytalan, nem döntötte el, kire adja szavazatát, a vasárnapi voksoláson induló pártok vezető politikusai is azon fáradoztak, hogy meggyőzzék az embereket a részvétel fontosságáról.

Bécs, 2017. október 13. Heinz-Christian Strache, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kancellárjelöltjének támogatói a párt kampányzáró rendezvényén Bécsben 2017. október 13-án, az osztrák parlamenti választások előtt két nappal. (MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)

Bécs, 2017. október 13.
Heinz-Christian Strache, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kancellárjelöltjének támogatói a párt kampányzáró rendezvényén Bécsben 2017. október 13-án, az osztrák parlamenti választások előtt két nappal. (MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)

A pártok szinte mindegyikének programjában vezető helyet kapott az a felismerés, hogy az ország politikájában irányt kell változtatni, a legnagyobb hatást azonban az elemzések szerint ezen a téren Kurz váltotta ki. A 31 éves néppárti kancellárjelölt szókimondó, határozott fellépésével, a lakosság aggodalmainak leginkább megfelelni látszó politikai törekvéseivel az előzetes felmérések szerint sok szavazót maga mellé állított, és a szabadságpárt túlzott előretörésének is elejét tudta venni azzal, hogy a migráció korlátozására épülő retorikájában nyoma sincs az idegengyűlöletnek, a rasszizmusnak.

Az idei kampány újszerűnek mutatkozott abban is, hogy utolsó szakaszában a választási harc durvává és személyeskedővé vált, a vezető pártok a kölcsönös vádaskodások szerint a Facebookon és más internetes közösségi oldalakon egymást próbálták lejáratni esetenként nem tisztességes eszközökkel.

A vasárnapi szavazáson kulcskérdés lehet a választói részvétel, ezért követtek el a pártok mindent még az előző napon is azért, hogy a jogosultak – a 16. életévüket betöltött osztrák állampolgárok – elmenjenek szavazni, segítsenek dönteni arról, hogy milyen koalíció alakuljon meg. A szavazatok függvényében ugyanis a nagy pártok szövetkezése mellett olyan koalíciós forgatókönyvek is szóba kerülhetnek, amelyekben a parlamentbe kerülő kisebb erők – a Zöldek, a Pilz Listája vagy a liberális NEOS (Új Ausztria) – kulcsszerepet kapnak.

Korábbi cikkünk a témában: Új kancellár és új kormánykoalíció jöhet Ausztriában

Forrás: MTI/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek