Tizenhat nap leforgása alatt 10 oroszországi régió kormányzóját cserélte le Vlagyimir Putyin elnök, a lépés elemzők szerint a jövő márciusi elnökválasztáshoz hivatott előkészíteni a politikai talajt.
Az egyelőre lezárult vezetőváltás-sorozatban érintett személyeket és területeket előre nem jelentették be, csak a Kommerszant című napilapnak szivárogtatták ki szeptember végén, hogy 10 kormányzói poszton személycsere készült. A fiatalítás és a technokraták pozícióba helyezésének szándékának sejtetésén kívül az indítékokat sem nevezték meg egyértelműen, a sajtóban megjelent találgatások hol a szervezetlenség, hol a korrupció, hol a választási csalásoknak a korábbi kormányzó általi eltűrésére utaltak, mint a leváltás okára.
A hivatalban lévő területi vezetők a híradások szerint nem egy alkalommal maguk „kérték”, hogy mandátumuk lejárta előtt távozhassanak. A váltást Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „abszolút normális, megkövetelt és elvárt rotációs folyamatnak” nevezte.
Noha Putyin elnök még hivatalosan nem jelentette be indulási szándékát a márciusi elnökválasztáson, Alekszendr Kinyev politológus a BBC orosz nyelvű adásának nyilatkozva a „kádercserét” az ő újraválasztásának előkészítéseként értékelte. A Kreml Kinyev szerint – igazi kampány és a kemény konkurenciaharc híján – jelképes vezetőváltásokkal próbálja meg kielégíteni a változás iránt jelentkező társadalmi igényt.
Márpedig Gyenyisz Volkovnak, a Jurij Levada Független Elemzőközpont szociológusának a Moszkvai Carnegie Központ honlapján megjelent elemzése szerint a lakosság több mint kétharmada változást akar Oroszországban. Konsztantyin Kalacsov politikai tanácsadó úgy vélekedett, hogy a kinevezések kielégítik a többség politikai elvárásait, az egyedül az elnöknek elkötelezett, új vezetők lépeseit pedig veterán politikai tanácsadók fogják egyengetni a helyi elittel.
A szeptemberi kormányzóválasztásoktól eltérően most a Putyinhoz igazodó, a törvényhozásban is szupertöbbséggel rendelkező Egységes Oroszország párt mellett a parlamenti ellenzékben ülő Igazságos Oroszországnak és a kommunistáknak is jutott egy-egy kinevezés. A 38 éves, kommunista Andrej Klicskovnak az Orjoli megye élére történt kinevezése a puszta hatalmi gesztus mellett megfigyelők szerint távlatibb célt is szolgál, hiszen őt Szergej Szobjanyin hivatalban lévő polgármester potenciális kihívójaként tartották számon Moszkva elöljárójának jövő év szeptemberére esedékes megválasztásán.
Noha a kormányzók kiszolgáltatottak a központi hatalomnak, szerepük nemcsak jelképes régiójukban, mert ha hivatalosan nem is, valójában ők felelnek az elnökválasztás lebonyolításáért. Ami nem lesz könnyű feladat, mert a szeptember 10-i regionális választások azt jelzik, hogy csökkent az oroszok érdeklődése a voksolásos politikai erőpróbák iránt. Márpedig a Kreml az RBK gazdasági lap értesülése szerint azt szeretné elérni, hogy Putyin 70 százalékos részvétel mellett megkapja a szavazatok 70 százalékát.
Ahogy a leváltott, úgy a kinevezett kormányzók kiválasztásának mechanizmusát is homály fedte. Az új vezetőkben talán annyi a közös, hogy rátermettségüket nem a felsőbb szintű közigazgatásban bizonyították.
A hatalommal szemben kritikus orosz médiában egy „klóngyár” – az elnöki adminisztráció – termékeiként kezdték el őket emlegetni. Némi túlzással ezt a politikusok külsejére értette a hírmagyarázók egy része, mígnem, egyebek között a Novaja Gazeta című független napilapnak köszönhetően kiderült, hogy a jelölteket egy különleges tréningen válogatták ki.
Az elnöki apparátus kettesszámú vezetője, Szergej Kirijenko által mozgatott felső szintű utánpótlási rendszerben a potenciális vezetőknek szemináriumokon vagy játékos helyzetekben kell bizonyítaniuk, rátermettségüket egyebek között sárkányhajós evezésen, vitorlázáson vagy szikláról a folyóba ugorva csillogtathatják meg – írta a lap.
Szergej Kirijenko az Interfax hírügynökségnek szerdán elmondta, hogy Putyin utasítására az elnöki adminisztráció Ligyeri Rosszii (Oroszország Vezetői) címmel újabb összoroszországi vetélkedőt rendez, amelynek győztesei a „vezetői elit” tartalékállományába kerülnek majd, és államigazgatási képzésben fognak részesülni. Ezt Kirijenko a felemelkedés lehetőségének, erős állami támogatottságú „nyílt vertikális liftnek nevezte”.
Az új típusú vezetőképzésről ugyancsak beszámoló Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap azt feszegette, hogy a reménybeli kormányzókat – ahelyett, hogy azt vizsgálnák, vajon magas partról a folyóba ugorva vállalják-e a kockázatokat – inkább a korrupcióval szembeni állóképesség terén kellett volna tesztelni.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI