A cseh elnök szerint Oroszország megvehetné a Krímet Ukrajnától

Ukrajna számára a Krím elvesztése “lezárt ügy”, a kérdést pedig azzal lehetne rendezni, hogy Moszkva kifizeti a területet Kijevnek – javasolta kedden Milos Zeman cseh elnök Strasbourgban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint Zeman törvénytelennek nevezte a Krím orosz bekebelezését, hozzátette azonban, hogy a történetnek vége. “A Krímet annektálták, ez kétségbevonhatatlan. Ez lezárt ügy” – mondta. A cseh elnök ezért azt javasolta, hogy Moszkva fizessen kártérítést Kijevnek, vagy pénzügyi formában, vagy kőolajjal és gázzal.

Zeman úgy vélekedett, ha Ukrajna elutasítaná a kárpótlást, “európai háború” robbanna ki. “Ha vissza akarjuk foglalni a Krímet és vissza akarjuk csatolni Ukrajnához, az európai háborút robbanthat ki” – hangsúlyozta Zeman Joachim Gauck volt német szövetségi elnököt idézve. Ezt a háborút pedig feltétlenül el kell kerülni – figyelmeztetett.

A TASZSZ orosz hírügynökség azt emelte ki Zeman felszólalásából, hogy a cseh elnök sürgette az ET-t, kezdjen párbeszédet Oroszországgal a vitás kérdések rendezése céljából. “Megvitattam az ET képviselőkkel azt, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha Oroszország nem fizeti be hozzájárulását a szervezet költségvetésébe. Azonban ha önök nem akarják, hogy Oroszországot képviseljék a közgyűlésen, akkor az országnak miért kellene pénzügyi hozzájárulást fizetnie annak a szervezetnek, amelyben nincsen képviselve?” – tette fel a kérdést Zeman.

A cseh államfő közölte: tudomása szerint az orosz hozzájárulás a teljes költségvetés 10 százalékát teszi ki, ami jelentős összeg. Hangsúlyozta, hogy ha egy embernek vagy egy államnak a viselkedését meg akarják változtatni, azt párbeszéd útján kell megtenni. Párbeszéd hiányában márpedig nem lehet előre jutni, mi több, végzetes hiba  – tette hozzá.

Oroszország júniusban függesztette fel az Európa Tanácsnak szánt idei befizetéseit. Miután Oroszország 2014 márciusában elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától, az ET határozattal megvonta a parlamenti közgyűlésbe delegált orosz képviselőktől a szavazati jogot, illetve az ET intézményeiben és választási megfigyelő misszióiban való részvétel jogát is. Moszkva álláspontja az, hogy a befizetéseket addig nem újítják fel, amíg nem állítják helyre teljes mértékben az orosz delegáció jogait az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Oroszország és Ukrajna is elutasította Zeman javaslatát

Oroszország senkinek sem szándékozik fizetni a Krímért, kompenzációt sem kíván adni Ukrajnának a félszigetért, ahogyan azt Milos Zeman cseh elnök javasolta – jelentette ki kedden Leonyid Szluckij, az orosz alsóház (duma) külügyi bizottságának elnöke. Zeman javaslatát az ukrán külügyminisztérium cinikusnak nevezte.

“Milos Zeman cseh elnök nyilatkozata, amelyben lényegében kész tényként fogadta el a Krím csatlakozását Oroszországhoz, mindenképpen üdvözlendő. Ugyanakkor  az a javaslata, hogy Ukrajnának valamilyen formában kompenzációt kellene fizetnie, nem áll ki semmilyen kritikát” – mondta Szluckij újságíróknak. Hozzátette: “Oroszország senkinek semmit nem fog fizetni”.

“A Krím nem lehet egyezkedés vagy alku tárgya. A félsziget egyesülése Oroszországgal  a lakosság közvetlenül akaratnyilvánítása alapján történt,  nem valamiféle adásvétel keretében” – szögezte le Szluckij.

Kedden az ukrán külügyminisztérium is reagált a cseh elnök nyilatkozatára, tiltakozását fejezve ki a javaslat ellen. A kijevi tárca szerint “a felvetés túllép a politika keretein, leplezetlen cinizmusnak minősíthető”. “Ukrajna sosem fogja területét, értékeit vagy szabadságát áruba bocsátani” – hangsúlyozta az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatában.

Sobotka máris védelmébe vette a cseh külpolitikát

Milos Zeman cseh elnöknek a Krímmel kapcsolatos kijelentései, amelyeket az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésén tett, ellentétesek a Cseh Köztársaság külpolitikájával, s az államfő a prágai kormánytól erre nem kapott semmiféle felhatalmazást – közölte Bohuslav Sobotka szociáldemokrata cseh miniszterelnök kedden este a Twitteren.

“Csehország kiáll a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett. Az Oroszország elleni szankciók össze vannak kötve a Minszki megállapodások teljesítésével, ezek teljesítése nélkül nem lehet őket megszüntetni” – írja a cseh kormányfő.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg Lubomír Zaorálek szociáldemokrata külügyminiszter is, aki úgy vélte: az államfő nyilatkozatai nincsenek összhangban azzal, amit Csehország a nemzetközi színtéren próbál érvényesíteni. “Nem lehetünk közömbösek azzal szemben, ami a Krímmel, illetve a Donyec-medencében történt. Az államhatárok megváltoztatása és a nemzetközi megállapodások megszegése olyasmi, amivel kapcsolatban nem hallgathatunk” – mondta Zaorálek újságíróknak Prágában.

  • További bírálatok és vélemények
Milos Zeman strasbourgi kijelentéseit a cseh kormánypártok és az ellenzék többsége is bírálta. “Most van 79 éve, hogy Németország befejezte a csehszlovák határsáv elfoglalását. Európa ezért nem az óhajtott békét, hanem táborokat és gázt kapott” – írta a Twitteren Daniel Herman, kereszténydemokrata kulturális miniszter.

Pavel Telicka, a kormánykoalíciós ANO EP-képviselője nyilatkozatában leszögezte: az elnök túllépte jogköreit és kijelentéseivel a kormánynak is foglalkoznia kellene. Miroslav Kalousek, az ellenzéki TOP 09 párt elnöke szerint Zeman strasbourgi beszédével kárt okozott Csehországnak.

Tomio Okamura, az egyre népszerűbb Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom elnöke viszont védelmébe vette az államfőt. Nyilatkozatába leszögezte: a Krím mindig orosz volt, és lakossága szabadon döntött a félsziget Ukrajnától történő elszakadásáról és Oroszországhoz való csatolásáról.

Kapcsolódó cikkünk: Törökország nem ismeri el a Krím orosz bekebelezését

Forrás: MTI/TASZSZ

Felkapott hírek

Friss hírek