Formába jött a török gazdaság

A törökországi munkanélküliség áprilisban 10,5 százalékra csökkent a márciusban mért 11,7 százalék után – közölte a török statisztikai hivatal hétfőn. Az országon belüli és a térségben meglévő feszültségek ellenére a török gazdaság egyéb mutató is javulnak.

Tavaly áprilisban 9,3 százalék volt az állástalanok aránya Törökországban, a hétfőn közölt adat a legkedvezőtlenebb áprilisi munkanélküliségi ráta 2010 óta, amikor 11,3 százalékon állt a mutató. Az állástalanok száma éves szinten 463 ezerrel, 3,287 millióra emelkedett áprilisban, míg a foglalkoztatottak száma 519 ezerrel, 28,157 millióra nőtt. A munkaerőpiaci részvételi arány 0,7 százalékponttal, 52,7 százalékra emelkedett.

Az Eurostat július elején közölt adatai szerint Törökországban tavaly a munkaerőpiaci inaktivitási ráta 43,1 százalék volt. A nemek közötti különbség számottevő volt: míg a férfiak között 22,4 százalék, az EU-átlag (27,1 százalék) alatti, a nők között kiugróan magas, 63,8 százalék volt a gazdaságilag inaktívak aránya.

Tavaly a júliusi puccskísérlet és a politikai instabilitás hatására a harmadik negyedévben 2009 óta először, 1,3 százalékkal zsugorodott a török gazdaság. 2016 egészében 2,9 százalékkal növekedett a török GDP. Az idei első negyedévben azonban a várt 4 százaléknál jelentősen jobban, éves szinten 5 százalékkal bővült Törökország bruttó hazai terméke a török statisztikai hivatal adatai szerint.

  • Korábban írtuk:

Egyre csak jobb lesz

A Világbank június elején 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra javította az idei törökországi GDP-bővülésre vonatkozó prognózisát. Az előrejelzés javításának indoklásában egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy a tavalyi puccskísérlet után a vártnál gyorsabban javult a török gazdasági helyzet. A Világbank elemzésében hozzátette: a nagyobb politikai bizonytalanság ellenére a török gazdaság hosszú távon nőni fog, 2018-ra 3,9 százalékos, 2019-re 4,1 százalékos növekedést jeleznek előre.

A Világbankhoz hasonlóan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is emelte júniusban a török gazdasági növekedési előrejelzését: a szervezet indoklása szerint azért javították a prognózist 3,3 százalékról 3,4 százalékra, mert a politikai bizonytalanság és a térség geopolitikai feszültségei ellenére a kormányzat intézkedései folytán a lakossági fogyasztás és a beruházások emelkedést mutatnak.

A török kormány előrejelzése még optimistább: 4,4 százalékos idei éves GDP-bővüléssel számolnak.

Az országban az éves infláció májusban 11,72 százalékra csökkent a több mint 8 éves csúcsot jelentő áprilisi 11,87 százalékról.

Kapcsolódó cikkünk: Újabb mérföldkőnél a török infláció

A turizmus is kezd magához térni

A török statisztikai hivatal adatai szerint a gazdaságban jelentős súlyt képviselő turizmus is kezd magához térni: a Törökországba látogató turisták száma az idén áprilisban 2015 ősze óta először emelkedett, májusban pedig folytatódott a bővülés: a tavalyi év azonos hónapjához képest 16,3 százalékkal, 2,89 millióra emelkedett a Törökországba látogató turisták száma.

Az év első öt hónapját számolva éves szinten 5,5 százalékkal, 8,8 millióra nőtt a Törökországba érkezők száma. Az emelkedés ellenére még mindig jelentősen a 2015-ös szint alatt van a beutazók száma.

A szállodai árak ennek megfelelően egyes városokban, például Isztambulban 40-50 százalékkal is csökkentek, néhány tengerparti üdülőszálló pedig az alacsony foglaltság miatt be is zárt. “A konferenciaturizmus gyakorlatilag megszűnt” – nyilatkozta Georg Karabaczek, Ausztria törökországi kereskedelmi megbízottja korábban, hozzátéve, hogy a turisztikai üzlet a bizalomra épül, és az elveszített bizalom visszaszerzése évekig tart.

Még nem lehet fellélegezni

A török gazdaság minden bel- és külpolitikai konfliktus ellenére jól működik, új cégek azonban vonakodnak belépni a török piacra – mondta Karabaczek.

A befektetői bizalmat érinti, hogy az utóbbi egy évben a török kormányzat átfogó tisztogatást hajtott végre az államapparátusban: mintegy 150 ezer tisztviselőt elbocsátottak vagy felfüggesztettek az állásából, 50 ezer embert pedig őrizetbe vettek a hadsereg, a rendőrség, a bíróságok, az egyetemi oktatók és más szektorok soraiból azzal a gyanúval, hogy közük lehetett a puccskísérlethez, amelyben csaknem 250 ember meghalt.

Egy múlt pénteken, egy nappal a tavalyi puccskísérlet első évfordulója előtt közzétett rendelet arról számolt be, hogy elbocsátottak több mint hétezer újabb rendőrt, minisztériumi dolgozót és egyetemi tanárt.

Kapcsolódó anyagunk: Alapjaiban rengette meg Törökországot a puccskísérlet

Hétfőn bizottságot állított fel a török vezetés a puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot törvényerejű rendeleteinek következtében a munkaköréből felfüggesztett vagy elbocsátott állami alkalmazottak, valamint a bezárt intézmények, köztük iskolák és médiaorgánumok panaszainak elbírálására. Tovább a teljes cikkre

Forrás: MTI/dpa/APA/Reuters/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek