Csak olaj volt a tűzre a koszovói választás

A helyzet Európa legújabb és legszegényebb országában már most kilátástalan: rekordszintű munkanélküliség, gazdasági mizéria, tömeges kivándorlás, ellenőrzött médiumok, nem független igazságszolgáltatás, akadozó áramellátás. A vasárnapi parlamenti választás pedig mindent csak még nehezebbé és bizonytalanabbá tett.

Koszovót a korrupció, az ember-, a drog- és a fegyvercsempészet fészkének tartják. 2008-ban függetlennek nyilvánította magát Szerbiától, de a Belgráddal azóta is folyó vita megbénítja a társadalmi és a gazdasági életet. Bár több mint 110 ország elismerte Koszovó függetlenségét, de Szerbia nem akar ebbe belenyugodni, vissza akarja szerezni egykori tartományát – írja a dpa német hírügynökség.

A vasárnapi parlamenti választás mindent még nehezebbé és bizonytalanabbá tett, ugyanis az első három helyet megszerző politikai tábor egyike sem akar a másikkal kormányt alakítani.

A maga csaknem 27 százalékával második ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) szabályszerű gyűlölet tárgya. Az egykori lázadó vezérek szövetsége (Koszovói Demokrata Párt – PDK, Szövetség Koszovó Jövőjéért – AAK, Koszovói Kezdeményezés – Nisma), azaz a győztes alakulat a nacionalistákat bűnözőknek és korruptaknak tartja, minden koszovói probléma forrásának, s az egész Önrendelkezést, vagy legalábbis vezetőit a legszívesebben rács mögé dugná.

Az Önrendelkezés és a harmadik helyezett liberális-konzervatív tömörülés (Koszovói Demokrata Szövetség – LDK,  Szövetség az Új Koszovóért – AKR,  Alternatív Párt) koalíciója szintén kudarcra ítéltetett, mert az Önrendelkezés azt akarja, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió hagyjon fel a közvetítéssel a szerb-koszovói vitában. A liberális-konzervatív tömörülés hétfőn elutasította, hogy kormányra lépjen az első helyezettel, mert a Koszovói Demokrata Párt mélyen megsértette a nagykoalíció felmondásával, az előrehozott választások közvetlen kiváltó okával.

A pártok között az új sztár az Önrendelkezés, amely megduplázta szavazati arányát. Politikusai, főleg a fiatalok körében megvesztegethetetleneknek számítanak. A polgárok javát szolgáló teljesítményük a fővárosban, Pristinában, ahol 2013 óta ez a párt adja a polgármestert, mérhető. A mintegy 120 ezer elsőszavazó többsége az elemzések szerint az Önrendelkezésre adta voksát.

A párt vörös posztó az Egyesült Államok és az Európai Unió szemében, s mindketten minden eszközzel ellenezték is az előrehozott választásokat – sikertelenül. Az Önrendelkezés ugyanis szigorúan elutasítja a közvetítési erőfeszítéseket Washington és Brüsszel részéről. A párt ki akarja szorítani az országból a nagy nemzetközi “felvigyázókat”, az uniós missziót (EULEX), a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erőt (KFOR), az ENSZ-közigazgatást (UNMIK) és nem akar tovább tárgyalni Szerbiával a kibékülésről.

Amennyiben az Önrendelkezésen múlna, az Észak-Koszovóban lévő, a kisebbségi szerbek és a többségi albánok között felosztott Kosovska Mitrovica városát kényszerrel újraegyesítenék. Egy ilyen lépés rögtön tettekre sarkallná Szerbiát, a koszovói szerbek védhatalmát.

A koszovói szerbek számát még mindig bő százezerre becsülik, szemben a kétmillió fős albán többséggel. A szerb állam továbbra is finanszírozni akarja négy, az egészségügyben, az oktatásban és az energiaellátásban Belgrádtól függő, szerb többségű közösség kiadásait.

  • Korábban írtuk:

A részvételi arány a választáson rekordalacsony, 40 százalékos volt. Elemzők szerint ennek oka a lakosság csalódottsága és kiábrándultsága. Ennek fő okai, hogy az ország jelenleg az egyik legszegényebb európai állam, a munkanélküliségi arány 27,5 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 52 százalékos. Emellett óriási mértékű a korrupció.

A választást egy évvel hozták előre, miután a parlament elfogadta a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítványt. A kormány bukásához feltételezhetően a Montenegróval kötött határegyezmény vezetett, amelynek elfogadásáról nem egyezett a kormánykoalíció pártjainak véleménye. A határmegállapodást azért kifogásolták, mert általa több mint 8000 hektárnyi föld jutna a szomszédos országnak, viszont a megállapodás parlamenti becikkelyezése az egyetlen – még fennálló – feltétele annak, hogy az Európai Unió eltörölje a Koszovóval szembeni vízumkényszert. Az új kormánynak ezt a kérdést is rendeznie kell.

Forrás: MTI/dpa/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek