Oroszországnak nagyon nem tetszik a NATO keleti aktivitása

Oroszország pénteken kijelentette, hogy a hidegháború vége óta nem volt olyan rossz a viszonya a NATO-val, mint most – bírálják a szövetség keleti tagállamaiban végrehajtott kapacitásnövelést és Montenegró csatlakozását is.

„Le kell szögeznünk, hogy Oroszország és a NATO kapcsolata jelenleg a hidegháború vége óta eltelt időszak legmélyebb válságát éli” – írta közleményében a moszkvai külügyminisztérium egy nappal a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után.

A dokumentum hivatalosan a NATO és Oroszország közötti alapszerződés 20. évfordulójára készült. Moszkva 1997. május 27-én Párizsban kötött megállapodást a katonai tömbbel, amely rögzíti együttműködésük alapjait.

Az orosz külügyminisztérium bírálta a NATO-nak az orosz határ közelében zajló fegyverkezését, ami szerinte szembemegy az alapszerződés szabályaival.

„Oroszország és a NATO viszonya nagyban meghatározza az európai és a nemzetközi biztonság minőségét” – figyelmeztetett Moszkva. A szövetség eltúlozza a keleti veszélyt, ami megakadályozza az országokat abban, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a közös fenyegetések és kihívások elleni harcban – tette hozzá a közlemény.

„Nem Oroszország indította el ezt a negatív spirált”; az az európai és világuralomra törő szövetség évtizedes erőfeszítéseinek eredménye – szögezte le a tárca. Az orosz külügyminisztérium egyúttal elítélte az Oroszország politikai és katonai feltartóztatásán alapuló NATO-politikát, amely szerinte növeli a konfliktusok kockázatát az euroatlanti térségben.

A minisztérium a szövetség keleti tagállamaiban végrehajtott kapacitásnövelést is bírálta. A Krím félsziget orosz bekebelezése és az ukrajnai konfliktus miatt az orosz határhoz közeli NATO-tagállamok fenyegetve érzik magukat, ezért a szövetség 4 ezer katonát vezényelt a Baltikumba és Lengyelországba.

Moszkva azt is sérelmezi, hogy június 5-én Montenegró 29. tagállamként csatlakozik a NATO-hoz. Oroszország áprilisban azt mondta: a balkáni ország felvétele rávilágít az európai kontinensen uralkodó, konfrontációkereső gondolkodásmódra.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »