Új szintre léphet az USA kapcsolata a muzulmán világgal

Hivatali ideje első külföldi útjának első állomására, Szaúd-Arábiába érkezett szombaton Donald Trump amerikai elnök, megfigyelők szerint látogatása akár egy új partnerség kezdete is lehet a muzulmán világgal.

Rijádban az amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a Perzsa(Arab)-öböl menti arab monarchiák együttműködési tanácsának (GCC) vezetőivel, majd részvételével nemzetközi fórumot tartanak, amelyre 50 arab, illetve muzulmán ország vezetői hivatalosak.

Nyolcnapos külföldi körútján Trump Szaúd-Arábia mellett felkeresi Izraelt és a Vatikánt – a három nagy egyistenhívő vallás központját -, Brüsszelben részt vesz a NATO rendkívüli csúcstalálkozóján és Szicíliában a G7-es országcsoport csúcsértekezletén. Sokan jelképesnek is minősítik az elnök első külföldi útjának helyszíneit. Tanácsadói szerint Trump az egység és az összefogás fontosságának üzenetét viszi, elsősorban a terrorizmus elleni harc érdekében.

Aaron David Miller, a washingtoni Wilson Központ egyik kutatója, Közel-Kelet-szakértő pénteken az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) elemezve a látogatás céljait és várható következményeit, azt hangsúlyozta, hogy az elnök az iszlám békés arcát emeli majd ki.

Az előzetesen kiszivárgott információk szerint, ahogy az előző amerikai elnök, Barack Obama 2009-ben Kairóban mondott nagy ívű beszédet az iszlám hívei előtt, úgy most Donald Trump készül jelentős előadásra Szaúd-Arábia fővárosában.

Az amerikai sajtóban pénteken megjelentek a tervezett beszéd egyes részletei. Ezek szerint Trump egységre szólít majd fel a muszlim világban elharapódzott radikalizmus elleni harchoz, arra buzdítja az arab-muszlim világ vezetőit, hogy lépjenek fel teljes szigorral a terrorizmus ellen, de hangsúlyozza majd, hogy nem a vallások és a kultúrák közötti küzdelemről, hanem „a jó és a rossz küzdelméről” van szó. Donald Trump – olvasható a tervezett beszédhez fűzött kommentárban – az amerikai nép követeként, a barátság és a reménység üzenetét akarja közvetíteni, és tartózkodik a demokrácia és az emberi jogok érvényesülésének taglalásától.

Az elnököt Szaúd-Arábiában vörös szőnyeggel és szívélyesen fogadta Szalmán bin Abdel-Azíz király, jóllehet a választási kampányában Donald Trump nem egyszer ostorozta a konzervatív arab monarchiát. Az amerikai televíziókban a héten gyakran felidézték, amikor azt mondta: „amíg az olajár le nem ment, Szaúd-Arábia naponta dollármilliárdokat keresett. Mi meg megvédjük őket. Megvédjük őket, aprópénzért. De ezek a dolgok meg fognak változni”.

Elemzők azonban rámutatnak: a dolgok valószínűleg nem fognak megváltozni, mivel az Egyesült Államoknak és Szaúd-Arábiának jó oka van arra, hogy jó viszonyt ápoljon egymással.

A két ország 1940-ben, a második világháború idején létesített diplomáciai kapcsolatot. Ezt öt évvel később a legmagasabb szintű partneri viszonyra emelte Abdel-Aziz ibn Szaúd király és Franklin D. Roosevelt elnök. A sivatag homokja alatt a harmincas évek végén felfedezett óriási olajmezőknek köszönhetően Szaúd-Arábia az Egyesült Államok létfontosságú partnere lett.

Amikor Szaddám Huszein néhai iraki diktátor hadserege 1990-ben lerohanta Kuvaitot, az amerikai elnök, George H. Bush elrendelte a Sivatagi vihar nevű hadműveletet Kuvait felszabadítására, több ezer amerikai katonát vezényelt Szaúd-Arábiába, és az ottani amerikai légi bázisokról indíttatta a támadásokat.

A kétoldalú viszonyban azonban voltak feszült pillanatok is, például az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrormerényletek után. A Pentagon és a World Trade Center ikertornyai elleni támadások elkövetőjeként az al-Kaida terrorszervezet jelentkezett, és a mintegy 3000 halálos áldozatot követelő terrorakció 19 elkövetője közül 15 szaúdi volt. Igaz, az al-Kaida 2003 óta az arab királyságban és szaúdiak ellen is elkövetett terrorakciókat, s ez Rijádot Washington megbízható partnerévé tette a terrorizmus elleni harcban. 2014 óta Szaúd-Arábia is részt vesz az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni, amerikai irányítású nemzetközi katonai koalícióban.

2015 óta a szunnita sivatagi királyság figyelme Jemenre irányul, ahol – egy nemzetközi arab koalíció élén – hadműveleteket hajt végre a síita Irán támogatta húszi lázadók ellen. Az Egyesült Államok hírszerzési adatokkal és hadianyag-utánpótlással támogatta ezt a koalíciót, de a civil lakosságot is érő támadások miatt az Obama-kormányzat tavaly decemberben leállította a fegyvereladást Rijádnak.

Szaúd-Arábia amiatt mindenképpen örült a Republikánus Párt támogatásával elnökké választott Donald Trumpnak, hogy vetélytársa, a demokrata Hillary Clinton valószínűleg folytatta volna az előző elnök Irán-politikáját. Barack Obama ugyanis megkötötte az atomalkut Iránnal, és nyitott Teherán felé, amelyet Rijád nemcsak vetélytársának, hanem ellenségének is tart.

Washingtonban az új elnök a térségből elsőként a szaúdi uralkodó kisebbik fiát és helyettes trónörökösét, a 31 éves Mohamed bin Szalmán koronaherceget fogadta. Az amerikai védelmi miniszter, James Mattis, a belbiztonsági tárca vezetője, John Kelly, valamint Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója már járt Szaúd-Arábiában Trump hivatalba lépése óta. S mint a héten a The New York Times megírta: Trump elnök látogatásán bejelentenek egy 100 milliárd dolláros fegyverszállítási megállapodást.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »