Erdogan máris új népszavazásokról beszél

A török elnök kilátásba helyezte hétfőn, hogy újabb népszavazásokat ír ki az Európai Unióhoz való csatlakozásról és a halálbüntetés visszaállításáról.

Recep Tayyip Erdogan erről egy nagygyűlésen beszélt a híveihez Ankarában, miután előző nap a központi választási testület megerősítette a hatáskörét nagy mértékben kiszélesítő referendum eredményét.

Az unióról szólva kijelentette, hogy nem tart attól, hogy akadályokat gördít Törökország csatlakozása elé a halálbüntetés visszaállítása miatt. Neheztelően felvetette, hogy amúgy is 54 éve várnak az EU kapujában a bebocsátásra. Egy népszavazást erről is lehet tartani – mondta. “A döntés a népé” – jelentette ki.

“Ezt csinálta az Egyesült Királyság is, és most távozik az unióból. Norvégia is elment” – emlékeztetett arra, hogy annak idején két népszavazás is elutasította a norvég csatlakozást. “Vagy teljesítsék a Törökországnak tett ígéreteket, vagy mi is elmegyünk” – mondta.

Erdogan a CNN Türk hírtelevízióban élőben sugárzott felszólalásában ismét megvádolta Európát azzal, hogy terrorista szervezeteket támogat. Ezzel a szíriai kurdokra célzott, hozzátéve, hogy Törökország nem enged teret a terrorizmusnak a határai közelében.

Erdogan megismételte a kampányidőszakban szinte naponta tett ígéretét, hogy népszavazásra bocsátja a 2004-ben eltörölt halálbüntetés visszaállítását is.Ha a parlament jóváhagyja, én aláírom. Ha nem, akkor referendum lesz. Nincs módunkban megkegyelmezni mártírjaink gyilkosainak” – mondta.

A török elnök az alkotmánymódosításról tartott népszavazás törvényességét bíráló külföldi megfigyelőket is elutasította, mondván, hogy “tudniuk kell, hol van a helyük”.

Megint meghosszabbították a rendkívüli állapotot

A török kormány úgy döntött hétfőn, hogy újabb három hónappal meghosszabbítja a tavaly júliusi puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot – közölte késő esti ankarai sajtóértekezletén Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes.

A hosszabbításról a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Nemzetbiztonsági Tanács javaslatára döntött a kormány két nappal az eddigi rendkívüli intézkedések hatályának szerdai lejárta előtt és egy nappal azután, hogy az “igen” szavazatok szűk győzelmével zárult az Erdogan elnök hatalmának kiterjesztéséről tartott, de az ellenzék szerint szabálytalanságokkal és csalással tarkított török népszavazás.

Közleményében a Nemzetbiztonsági Tanács azzal indokolta a rendkívüli állapot immár harmadszori meghosszabbításának szükségességét, hogy biztosítani kell a demokrácia védelmében hozott intézkedések folyamatosságát, a jogállamiság elveinek, valamint az polgári és szabadságjogoknak a védelmét.

A tavalyi puccskísérlet után öt nappal, július 20-án bevezetett rendkívüli állapot – amelyet azóta két alkalommal, októberben és idén januárban is meghosszabbítottak – lehetőséget adott Erdogan elnöknek arra, hogy rendeletekkel kormányozzon, a kormánynak pedig arra, hogy több mint 47 ezer embert tartóztasson le, köztük újságírókat és akadémikusokat, továbbá elbocsásson az állami intézményekből sok tízezer alkalmazottat, köztük pedagógusokat, bírákat és rendőröket, azzal gyanúsítva őket, hogy kapcsolatban álltak a letartóztatott puccsistákkal.

Kapcsolódó cikkünk: Erdogan: a rendkívüli állapot fenntartása Törökország hasznára válik

Az újabb hosszabbítást azonnal bírálta az ellenzék. Baris Yarkadas, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) parlamenti képviselője a kormány szemére vetette, hogy “rendkívüli állapot nélkül már nem tudják ezt az országot kormányozni”.

Az ellenzék szerint népszavazási kampányukat is korlátozták a hatóságok a rendkívüli állapotra hivatkozva, egyebek közt a gyülekezési szabadság jelentős szűkítésével. Az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közös törökországi megfigyelő küldöttsége egy nappal a vasárnap megtartott népszavazás után egyebek közt szintén azt állapította meg, hogy a rendkívüli állapot okán nem voltak meg Törökországban egy valóban demokratikus népszavazás törvényes feltételei, s e feltételeket különösen a tartományi kormányzók csorbították a gyülekezési és szólásszabadság korlátozásával.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: MTI/Reuters/AFP/AP/dpa/EFE

Felkapott hírek

Friss hírek