Épp csak a fontos témákról nem esett szó a szerb kampányban

Hatalmas ígéretekkel árasztották el a választópolgárokat az utóbbi hetekben a szerbiai elnökjelöltek, a kampánytémák között a gazdasági kérdésektől kezdve az európai uniós integráció folytatásáig minden szerepelt, mindazonáltal az érintett témákhoz hasonlóan az is fontos, hogy mely témákat kerülték el.

Pénteken kampánycsend kezdődik Szerbiában, így már csak nagyon kevés idejük maradt a politikusoknak arra, hogy meggyőzzék a lakosságot: menjenek el szavazni, és rájuk adják voksukat. A meggyőzőnek szánt ígéretek között új munkahelyek teremtése, a fizetések és a nyugdíjak növelése, külföldi beruházások Szerbiába vonzása, környezetvédelmi intézkedések, az európai integráció folytatása és felgyorsítása, illetve az Oroszország felé fordulás is szerepelt.

A túlzó ígéreteken túl azonban nem nagyon mutattak fel konkrét elnöki programot, inkább egymás besározására és lejáratására helyezték a hangsúlyt.

A tizenegy elnökjelölt egyike sem beszélt arról, hogyan kívánja megvalósítani a gazdasági fellendülést, mivel vonzaná Szerbiába a külföldi tőkét, vagy hogyan csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket. Igaz, a köztársasági elnöki poszt minderre nem is biztosít mozgásteret, ám az ígéretek megfogalmazásakor sem jelentett akadályt, hogy Szerbiában az államfőnek inkább csak protokolláris szerepe van.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A kampányban nem esett szó a nemzetközi kapcsolatokról, pedig az alkotmány értelmében az államfő képviseli a szerb államot külföldön, valamint kinevezi és visszahívja az ország nagyköveteit, illetve átveszi a külföldi nagykövetek meghívólevelét. Aleksandar Vucic volt az egyetlen, aki foglalkozott a nemzetközi kapcsolatokkal, azonban ő kormányfői tisztségét használta fel erre a célra, amikor az utóbbi hetekben találkozott Angela Merkel német kancellárral és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A jelöltek szintén mellőzték az Európát évek óta lázban tartó, és Szerbiát is jelentősen érintő migránsválság kérdését. Az államfőnek a szerb hadsereg főparancsnokaként gondolnia kell a katonaságot is érintő problémákra, a migránsok Szerbiába áramlása, ott-tartózkodása és a határok védelme pedig ilyen gond.

  • A koszovói viszályról
Az “elfeledett témák” között található a Koszovóval fenntartott viszony rendezése. Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, többségében albánok lakta déli tartományának tekinti. Belgrád és Pristina kapcsolatának rendezése mindkét ország európai integrációja szempontjából fontos, ám az államfőjelöltek nem tartották szükségesnek, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzanak.

Kapcsolódó cikkünk: Tovább parázslik a vita Szerbia és Koszovó között

Elemzők szerint azonban szinte mindegy, hogy mi hangzik el a kampány során, a választópolgárok nem az ígéretekre vagy egy-egy párt jelöltjére szavaznak, sokkal inkább a jelöltek személye és karizmája dönti el, a szavazófülkében ki melyik sorszámot karikázza be.

A vasárnapi elnökválasztáson 6 724 172 szerb állampolgár vehet részt.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek