Már a vízért is harcolnak Szíriában

Damaszkusz lakói két hete nem jutnak tiszta ivóvízhez, ami példátlan fejlemény a Bassár el-Aszad vezette rezsim központjaként működő és a 2011 óta tartó polgárháború borzalmaitól eddig nagyjából megkímélt szíriai főváros életében.

A szemben álló felek egymást vádolják a vízellátás megzavarásával, amelyre egy előzetes kétoldalú megállapodás értelmében nem kerülhetett volna sor. A fővárosiak jelenleg a vízszállító teherautókra vannak utalva, melyek egy-egy alkalommal minden háztartásnak 20 liter vizet osztanak ki, illetve a parkokban és mecsetekben működő vízelosztó központokból szerzik a vizet. A fővárosiak vízellátásában már eddig is voltak fennakadások, de eddig még egyszer sem fordult elő, hogy ilyen hosszú ideig szüneteljen a szolgáltatás.

Damaszkuszt és környékét 70 százalékban a Barada folyó és forrása, az Éjn al-Fájáh látja el vízzel, csakhogy a folyó egy olyan völgyön halad keresztül, amelyet a felkelők tartanak ellenőrzésük alatt.

A szíriai rezsim szerint azért kellett elzárni a vizet, mert a felkelők december 22-én benzint öntöttek a Barada folyóba. Ezzel szemben ellenzékiek arról számoltak be, hogy a hadsereg és az orosz légierő légicsapásaival kilyukasztotta az Éjn al-Fájáh-i szivattyútelep üzemanyagtartályait, beszennyezve a forrást, ráadásul a légicsapások az elektronikai vezérlőrendszert is tönkretették. Egy ellenzéki aktivista azt mondta, hogy legalább két hónap kell a létesítmény helyreállításához.

A kormány – amelynek erői két hete szinte naponta bombázzák a Damaszkusztól 15 kilométerre elterülő, 100 ezer embernek otthont adó Barada-völgyet a múlt pénteken életbe lépett általános tűzszünet ellenéretagadta, hogy célba vette volna a vízfeldolgozó létesítményt, mondván, hogy nem szeretne ártani saját népének.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Korábban azonban már volt példa hasonlóra: az észak-szíriai Aleppóban áprilisban, szeptemberben és novemberben is szivattyútelepekre mért csapásokat a szíriai hadsereg. A rezsim ugyanakkor mindig is büszkén hirdette arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az ellenőrzése alatt álló területeken zavartalan maradjon az áram- és vízellátás, a Damaszkuszban kialakult ivóvízhiány kezelése így komoly próbatétel elé állítja a kormányt.

A rezsim a fővárosban ugyanis mindvégig igyekezett fenntartani a béke érzetét, ami miatt százezrek özönlöttek Damaszkuszba, amelynek lakossága az utóbbi években a korábbi 2 millióról 4 millióra duzzadt az ENSZ adatai szerint. Az ott élők napi 600 ezer köbméternyi minimális vízszükségletének azonban mindössze harmadát tudják kielégíteni a Damaszkusz körüli fúrt kutak – mutatott rá Juliette Touma, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) a szóvivője.

A damaszkuszi vízhiánnyal kapcsolatban fontos megemlíteni egy kormánypárti médium december eleji jelentését, amely szerint a rezsim úgynevezett megbékélési egyezményt akart tető alá hozni a Barada-völgyi településekkel, s ennek részeként a térségből szabadon távozhattak volna a fegyveres felkelők, amennyiben átengedik az ellenőrzést a kormánynak.

Az ellenzék és az ENSZ szerint azonban ez az egyezség nem más, mint kényszerkitelepítés, amelyre már számos példát lehetett látni Szíria más területein. A baradai ellenzéki harcosok elutasították a kormány ajánlatát, ami aktivisták szerint az újabb kormányzati offenzívához vezetett. A felkelők azóta bosszúból elzártak egy Damaszkuszba vezető földgázvezetéket, tovább növelve vele a fővárosiak gondjait, s így próbálva meg nyomást gyakorolni a kormányra, hogy állítsa le támadásait.

Forrás: MTI / AP

Felkapott hírek

Friss hírek