Ki mit akar elérni Szíriában? Forgatókönyvek a jövőre

Nem hivatalos befolyási övezetekre osztaná fel Szíriát Moszkva, Ankara és Teherán egy előzetes megállapodás értelmében – jelentette szerdán a Reuters hírügynökség különböző forrásokra hivatkozva.

Oroszország, Törökország és Irán külügyminiszterei és védelmi miniszterei december 20-án folytattak megbeszéléseket a szíriai helyzetről. A tárgyalások után elfogadott közös közlemény szerint mindhárom ország támogatja Szíria területi épségének fenntartását, és egyben kész támogatni a szíriai kormány és az ellenzék közötti kiegyezést a béketárgyalások garantálásának és a megállapodási tervezet kidolgozásának elősegítése révén.

Forrásokra hivatkozva a Reuters arról számolt be, hogy a tárgyalások eredményeként felvázoltak egy előzetes megállapodást is, amelynek értelmében a polgárháború dúlta ország felosztását egy (nem hivatalos befolyási övezetekből álló) föderáció kialakításának útján érnék el. A föderáció irányítása Bassár el-Aszad szíriai elnök kezében maradna, legalábbis egy ideig.

A terv még csak csírájában létezik, ráadásul el kell fogadtatni a szíriai elnökkel, a felkelő szervezetekkel, a Perzsa-(Arab-)öböl menti országokkal és az Egyesült Államokkal.

Moszkva és Ankara elképzelése szerint a szíriai vezető hatalmon maradna a következő elnökválasztásig, amikor is lemondana egy kevésbé megosztó alavita jelölt javára. Aszad az iszlám síita ágából kialakult alavita kisebbséghez tartozik, a Reuters írása szerint ez az etnikum maradna hatalmon a föderációban is.

Alekszej Kortunov, az orosz külügyminisztériumhoz közel álló egyik agytröszt igazgatója szerint már felmerült több olyan személynek a neve is, aki Aszad után az elnöki székbe kerülhetne. A Reuters szerint mindenestre nyilvánvaló, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fontos szerepet akar játszani a szíriai konfliktus megoldásában, hiszen ezzel alátámaszthatná Oroszország nagyhatalmi státuszáról szóló megnyilatkozásait.

Ha Moszkva számításai bejönnek, akkor január közepén új béketárgyalások kezdődnek Oroszország közeli szövetségesének, Kazahsztánnak a fővárosában, Asztanában, ezúttal az Egyesült Államok nélkül.  

Orosz források szerint az első lépés egy általános tűszünet létrehozása lenne Szíriában, mielőtt a politikai rendezést célzó megbeszélésekhez egyáltalán hozzálátnának. Idővel az Egyesült Államokat, az Öböl menti arab országokat, majd az Európai Uniót is bevonnák a kibővített béketárgyalásokba. Az EU-t például azért, hogy legyen kinek finanszíroznia az újjáépítést Szíriában – állapítja meg a hírügynökségi elemzés.

Első ránézésre furcsa, hogy a szíriai konfliktusban egymás ellen harcoló feleket támogató Oroszország, Irán és Törökország közösen tervez fellépni Szíriában – mutatott rá a Reuters. Moszkva és Teherán Aszadot segíti, míg Ankara felkelő szervezeteket támogat. Források szerint Putyin több, zárt ajtók mögötti megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, hogy egyengesse az utat a közös megegyezés felé.

Törökország elsődleges célja nem Aszad távozása, hanem a terrorizmus legyőzése – mondta egy török tisztviselő. Ez nem azt jelenti, hogy megbékéltek Aszad elnökségével, de miután az Iszlám Államot felszámolták, Oroszország talán támogatni fogja a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni harcot Szíriában – tette hozzá. Ankara a szíriai kurd Népvédelmi Egységeket (YPG) és azok politikai szárnyát, a Demokratikus Unió Pártját (PYD) a PKK szíriai nyúlványának tekinti, mindhárom szervezetet terroristának minősítette, és fegyveres harcot folytat ellenük.

A török tisztviselő hozzátette: bár bizonyos kérdésekben Ankara és Teherán meglátásai teljesen eltérnek egymástól, de a közös problémák megoldása érdekében keresik az egyezséget.

A Reuters szerint Moszkva azzal ültette az asztalhoz Teheránt a háromoldalú tárgyalásokhoz, hogy meggyőzte Ankarát: hagyjon fel Aszad távozásának siettetésével. Aydin Sezer, az orosz-török kapcsolatokat kutató ankarai agytröszt vezetője szerint a török kormány már teljesen letett a szíriai rezsimváltásról. Ankara hivatalos álláspontja azonban Aszad-ellenes, Mevlüt Cavusoglu pedig szerdán kijelentette: a politikai átmenet “lehetetlen” Bassár el-Aszad szíriai elnök bevonásával. Moszkva és Ankara céljait Szíriában azonban a reálpolitika alakítja – emlékeztet a Reuters.

Oroszország nem akar belemerülni egy hosszas háborúba, de meg akarja tartani Szíriát közeli szövetségesnek. Törökország informális irányítása alá akarja vonni a török határ menti észak-szíriai területeket, hogy egy biztonsági zónát kialakítva elszállásolja a menekülteket, védelmet nyújtson a támogatását élvező Aszad-ellenes felkelőknek és megakadályozza egy kurd övezet kialakulását.

A Reuters szerint a Teherán által támasztott feltételek gördíthetik a legnagyobb akadályt bármely megállapodás megvalósítása elé. A hírügynökség szerint azzal, hogy Irán segített a damaszkuszi rezsimnek visszafoglalni Aleppót, biztosított egy, Teheránt és a libanoni Bejrútot összekötő szárazföldi folyosót, amelyen keresztül az irániak fegyvereket tudnak szállítani a Hezbollah síita szélsőséges szervezetnek.

Orosz és nyugati diplomaták egyetértenek abban, hogy Teherán körme szakadtáig fog ragaszkodni ehhez az útvonalhoz, és ahhoz, hogy Aszad hatalmon maradjon. Ha a szíriai elnök pedig idővel távozna is, Irán csak a síita ághoz közel álló alavita népcsoportból származó jelöltet fogadna el utódjául (s ez ellen sem Moszkvának, sem Ankarának nem lenne kifogása). Teherán ráadásul hallani sem akar Szaúd-Arábiáról a tervezett béketárgyalásokon, míg Erdogan pont kedden beszélt arról, hogy Rijádot és Katart is meg kellene hívni a kazah fővárosba, Asztanába szervezett Szíria-konferenciára.

Forrás: Reuters / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek