Évtizedes rekordot döntött idén a globális kötvénykibocsátás értéke

Tízéves rekordot döntött az idén a globális adósságpiacokon újonnan kibocsátott kötvények értéke, elsősorban az alacsony kamatokat kihasználni igyekvő vállalati szektor kötvénydömpingje miatt.

A Dealogic piaci adatszolgáltató által a Financial Times számára összeállított kimutatás szerint az év eleje óta 6620 milliárd dollár névértékben jelent meg új adósságpapír a piacokon. A londoni gazdasági napilap szerdai beszámolója szerint ez valamivel meghaladta a 2006-ban beállított eddigi éves kibocsátási rekordot.

A teljes idei új kötvénytömeg több mint felét az új vállalati kötvények adták: ezek értéke 8 százalékkal 3600 milliárd dollárra emelkedett. A vállalati kötvénykibocsátási hullám fő hajtóereje elsősorban az euróövezeti jegybank (EKB) és a Bank of Japan negatív kamatokat célzó monetáris politikája, valamit az amerikai jegybanki funkciókat ellátó Federal Reserve szintén óvatos alapállása volt.

A piacon lévő negatív hozamú globális kötvénytömeg névértéke idei csúcspontján megközelítette a 14 ezer milliárd dollárt. Az idei teljes új kötvényérték fennmaradó hányadát a piacokon újonnan megjelent államadósság papírok adták, amelyek fő kibocsátási csatornái a szindikált banki tranzakciók, jelzálogalapú értékpapírok és fedezett kötvények voltak. Az adatok nem tartalmazzák a rendszeres állampapír aukciókon értékesített szuverén adósságot.

A Financial Times kiemeli, hogy a következő amerikai elnök, Donald Trump által kilátásba helyezett adócsökkentések és közvetlen költségvetési ösztönzők máris jelzik az alacsony kamatok jellemezte piaci környezet korszakának végét. A vállalati szektor hitelköltségei szempontjából is irányadó tízéves amerikai kincstárjegy hozama a júliusban elért 1,32 százalékos mélységi rekordról mostanáig több mint 1 százalékponttal 2,57 százalékra emelkedett.

A lap szerint az idei kibocsátási dömpinggel valószínűleg tetőzött is a piacon újonnan megjelent kötvények értéke a jelenlegi ciklusban, tekintettel a Federal Reserve várható újabb kamatemelésére, valamint az EKB és a Bank of Japan eszközvásárlási programjainak jövője körüli, egyre szaporodó kérdőjelekre.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Londoni pénzügyi elemzőházak is felhívták a figyelmet arra, hogy Trump várható költségvetési ösztönzési lépései rövid távon robusztus – a jelenlegi kamatkörnyezet fenntarthatóságát megkérdőjelező – növekedést eredményezhetnek az amerikai gazdaságban, de recessziós kockázattal járhat, ha a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök a protekcionista jellegű választási ígéreteit is megvalósítja.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics a jövő évi globális kilátásokról összeállított tanulmányában közölte: 2017-ben 2,3 százalékos, 2018-ban 2,5 százalékos növekedést vár az amerikai gazdaságban. A ház ehhez az előrejelzéséhez azt a feltételezését vette alapul, hogy Trump kormánya a személyi jövedelemadót és a társasági adót ezermilliárd dollárral csökkenti, és 200 milliárd dollárt fordít költségvetési forrásokból infrastrukturális fejlesztésekre.

Az Oxford Economics elemzői szerint ha Trump a feltételezettnél is erőteljesebb költségvetési ösztönző programot hirdet, de ehhez nem társít protekcionista intézkedéseket, és nem korlátozza a bevándorlást sem, akkor az amerikai gazdaság növekedési üteme irányt vehet akár a 3 százalék felé is. Ha azonban a Trump-kormány kereskedelmi háborút robbant ki, és a bevándorlást is szigorúan korlátozza, ezek együttes hatása recesszióba sodorhatja az amerikai gazdaságot.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek