A kis pártokat megint kizárták az amerikai elnökjelölti vitáról

Sem a Libertárius Párt, sem a Zöld Párt elnökjelöltje nem érte el a tizenöt százalékos országos támogatottságot, így nem vehetnek részt a szeptember 26-án sorra kerülő első amerikai elnökjelölti vitán.

Az Elnökjelölti Viták Bizottságának közlése szerint az országos felmérések szerint a demokraták elnökjelöltje, Hillary Clinton támogatottsága 43 százalékos, Donald Trump republikánus elnökjelölté 40,4 százalékos, a libertárius Gary Johnsont a szavazók 8,4 százaléka látná szívesen a Fehér Házban, míg a zöldek jelöltjének, Jill Steinnek az elfogadottsága mindössze 3,2 százalékos.

A bizottság ugyanakkor közölte, hogy a második és a harmadik elnökjelölti vita előtt ismét felmérés készül, szükség esetén pedig módosítják a vitában résztvevő jelöltek számát. Szeptember 26-án Trump és Clinton, október 4-én alelnökjelöltjeik vitáznak.

Gary Johnson közleményben tudatta, hogy nem lepi meg a döntés, mert „az elnökjelölti vitákról döntő bizottság magánszervezet, amelyet harminc évvel ezelőtt a Republikánus és a Demokrata Párt hozott létre azzal a világos céllal, hogy ellenőrzése alá vonja az egyetlen, mindenki által követhető, országosan sugárzott elnökjelölti vitákat. A szervezet alapításakor a két párt akkori vezetői meg se próbálták véka alá rejteni a tényt: nem akarják, hogy bármilyen harmadik párt befurakodjon a műsorukba”.

Johnson korábban kijelentette: ahhoz, hogy egy libertárius jelölt előrébb jusson az elnökséghez vezető úton, részt kell vennie az elnökjelölti vitákon. A Fox News Sunday nevű műsorban a múlt hónapban leszögezte azt is, hogy amennyiben nem tud egyik vitán sem részt venni, az számára a „játék végét” jelentené.

Amerikai sajtójelentések szerint Hillary Clinton kampánycsapata attól tart, hogy Johnson és Stein szavazatoktól fosztaná meg a demokrata párti elnökjelöltet. Éppen ezért erőteljes kampányba kezdett, hogy a libertárius és zöld szavazókat figyelmeztesse: voksaikkal Donald Trumpot segíthetik be a Fehér Házba.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »