Törvénymódosítás, szankciók, fenyegetések a migránsválság megoldására

Jóváhagyta a lengyel kormány a határvédelemről szóló törvény módosításának tervezetét, amely lehetővé tenné belépési tilalom elrendelését a lengyel-fehérorosz határ menti, jelenleg rendkívüli állapot alá eső térségben, és szabályozná az onnan eddig kitiltott újságírók munkáját is.

A határ menti sávban november 30-án véget ér a Fehéroroszország felől érkező migrációs nyomás miatt szeptember elejétől érvényes rendkívüli állapot, amely a lengyel jog szerint nem hosszabbítható tovább. A parlament elé kerülő tervezet célja az, hogy az állam vagy a közbiztonság veszélyeztetése esetén biztosítsa a határőrség munkájának hatékonyságát – olvasható a lengyel kormányfői hivatal közleményében.

A belépési tilalmat a tervezet szerint belügyminiszteri rendelet alapján vezethetik majd be a határ menti térség meghatározott területein. A lengyel belügyminiszter-helyettes, Maciej Wasik hétfőn a közszolgálati hírtelevízióban elmondta: a módosítások lényegesen szűkebb körű szigorításokat tartalmaznak a rendkívüli állapotról szóló előírásokhoz képest.

Meghatározott elvek alapján, a határőrség által megszabott módon dolgozhatnak a határ mentén újságírók is, őket a most érvényes rendkívüli állapot teljesen kizárja a térségből. Wasik szerint az említett előírások a lengyel országos szintű szerkesztőségekre vonatkoznak. A tervezet azt is lehetővé teszi, hogy a határőrök majd nagyobb, hátizsákszerű szerkezeteket használhassanak a tömegoszlató szerek szórására.

Kreml: Moszkva kész közvetíteni Minszk és az EU között

Oroszország a Fehéroroszország és az EU közötti tárgyalások közvetítőjeként elősegíthetné a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs válság megoldását – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök az ügyben már tárgyalt Angela Merkel ügyvezető német kancellárral és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel is, majd kifejezte reményét, hogy Brüsszel és Minszk közvetlen kapcsolatba lép egymással. Azt is mondta, hogy Moszkva kész minden lehetséges módon segíteni a migrációs helyzet megoldását a fehérorosz-uniós határon, ha bármi is ezen múlik.

A Peszkov által kifejtett álláspont szerint nem Lukasenkát kell hibáztatni a kialakult helyzet miatt, mert az európai menedék elnyerésében reménykedő migránsok arra számítottak, hogy Lengyelországba érkezve ugyanolyan vendégszeretettel fogadják majd őket, mint a sorstársaikat más uniós országokban.

Peszkov leszögezte, hogy Oroszország az Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezése után sem kívánja majd csökkenteni az EU-ba a Fehéroroszországon át irányuló gázexportját. Emlékeztetett: Putyin kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország teljesíti az európai gázfogyasztók iránti kötelezettségeit, miután Lukasenka a gáztranzit, konkrétan a Jamal-Európa vezeték elzárásával fenyegetőzött újabb európai szankciók bevezetésének esetére.

Putyin a Rosszija 1 tévécsatorna által a hétvégén sugárzott interjújában azt mondta, hogy az elmúlt időben kétszer is tárgyalt Lukasenkával, de a fehérorosz elnök egyszer sem tett említést a vezeték elzárásának lehetőségéről, „de valószínűleg megteheti, noha nincsen ebben semmi jó”. Kilátásba helyezte, hogy a kérdést minszki hivatali partnerével meg fogja beszélni.

Pár napon belül életbe lépnek a Fehéroroszország elleni új szankciók

Pár napon belül életbe léphetnek az új európai uniós szankciók Fehéroroszország ellen, minden eszközt felhasználunk, hogy a rezsim felhagyjon a saját népe és az európaiak elleni támadásokkal – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozást követő hétfői sajtótájékoztatón.

Mint mondta, a külügyminiszterek megegyeztek, hogy kiterjesztik az uniós büntetésintézkedéseket: jelentős számú személyt és szervezetet érintenének, akik és amelyek kihasználják a sérülékeny helyzetben lévő migránsokat és megkönnyítik illegális határátlépéseiket az EU-határokon.

Borrell hangsúlyozta: a harmadik országokból az EU-ba való belépés csak törvényes úton lehetséges, azoknak, akik megfelelnek az uniós követelményeknek, tehát rendelkeznek vízummal vagy jogosultak a nemzetközi védelemre. Hozzátette: az összes olyan migránsnak, aki nem jogosult a menekültstátuszra, vissza kell térnie hazájába, ugyanakkor azoknak, akik a fehérorosz vezetés csapdájába estek, humanitárius segítséget kell nyújtani.

A főképviselő  szerint az EU és Fehéroroszország közötti párbeszéd visszaállításhoz nem lesz elég az, „ha az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim felhagy a hibrid támadássokkal”. „Fehéroroszországnak véget kell vetnie a saját lakossága és mások országok állampolgárai ellen elkövetett emberi jogi jogsértéseknek – nyomatékosította.

Borrell arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint lehet-e összefüggés az orosz csapatok ukrán határon tapasztalható erősödő koncentrációja és a fehérorosz vezetés által létrehozott migránsválság között, azt válaszolta: „Fehéroroszország nem tesz semmit Moszkva támogatása nélkül, még akkor sem, ha ezt az orosz vezetés tagadja„.

A hétfői külügyi tanácskozás során az EU megegyezett büntetőintézkedései rendszerének kibővítéséről az Európai Unió a Fehéroroszországgal közös határán kialakult helyzet miatt. A határozat követi az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács október második felében tartott ülésének következtetéseit, amelyek szerint az unió nem fogad el arra irányuló kísérletet, hogy migránsokat politikai célokra használjanak fel az unióval szemben, illetve elítéli az EU határain tapasztalt hibrid támadásokat. A szankciók azokat a légitársaságokat, az utazási ügynökségeket és magánszemélyeket fogja érinteni, akik részt vesznek az Minszk által szponzorált embercsempészetben.

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek