Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A kormányzat nem tervezi katonai támaszpontok átnevezését – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, válaszul azokra az információkra, miszerint átkeresztelnék az amerikai polgárháború déli parancsnokairól elnevezett katonai bázisokat.
„Felvetették, hogy legendás katonai támaszpontjaink közül akár tízet is átnevezhetnénk, például Fort Bragget Észak-Karoliinában, Fort Hoodot Texasban, vagy Fort Benninget Georgiában” – írta a Twitteren Trump, hangsúlyozva, hogy ezek „a nagyszerű amerikai történelmi örökség részei és a győzelem és a szabadság kivívásának történetét” jelentik.
Kedden Sunset Belinsky, a hadsereg szóvivője arról beszélt újságíróknak, hogy Mark Esper védelmi miniszter és Ryan McCarthy, a szárazföldi hadseregért felelős államtitkár „készen áll” annak megvitatására, hogy felülvizsgálja az Egyesült Államok rabszolgatartó múltjához kötődő elnevezéseket, köztük katonai támaszpontok nevének esetleges megváltoztatását.
- Kapcsolódó cikkeink:
Az ország déli tagállamaiban mintegy tíz olyan katonai támaszpont van, amely az amerikai polgárháború (1861-1865) déli katonai vezetőinek nevét viseli. A déli államokban, az úgynevezett konföderációban akkoriban még rabszolgatartás volt, s ezért a polgárháború déli csapatainak katonai vezetőit sokan a rabszolgaság megtestesítőinek tartják.
Az afroamerikai George Floyd május 25-én, rendőri erőszak miatti halála után fellángolt tüntetéssorozaton követelték a konföderációs emlékművek és szobrok eltávolítását, a konföderációhoz kötődő nevek és utcanévtáblák megváltoztatását – így került szóba a katonai támaszpontok nevének megváltoztatása is. A legnagyobb ilyen, most vitatott nevű támaszpont az észak-karolinai Fort Bragg. Nevét Braxton Bragg konföderációs tábornokról kapta. Georgia államban Henry L. Benning tábornokról, a meggyőződéses rabszolgatartóról neveztek el katonai bázist, a texasi Killeenben lévő Fort Hood pedig John Bell Hood tábornokról kapta a nevét.
Trump Twitter-bejegyzését Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője szerdán a napi sajtóértekezletén is felolvasta, hozzátéve, hogy az elnök „hevesen ellenzi” a névváltoztatást, már csak azért is, mert ez „a teljes tiszteletlenséget” jelentené azokkal a katonákkal szemben, akiket éveken keresztül e bázisokon képeztek ki.
A demokraták engednének a népharagnak
Nancy Pelosi demokrata párti házelnök szerdán levélben követelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását a kongresszus díszcsarnokából. Az ügyben illetékes szenátusi bizottsághoz írt levelében Pelosi úgy fogalmazott: ezek a szobrok „a gyűlöletnek adnak tiszteletet és nem a nemzeti örökség részei. Muszáj elmozdítani őket”.
Érdemes megnézni a 2018-ban készült, Oscar-díjas, Zöld Könyv című filmet Mahershala Ali és Viggo Mortensen főszereplésével, mely ugyan nem dokumentumfilm, mégis hűen visszaadja a korszak elveit és gondolkodásmódját.
https://www.instagram.com/p/CBR1gUTAWRJ/
A házelnök nem sokkal azt követően írt levelet a szenátusi bizottságnak, hogy Donald Trump elnök a Twitteren kifejtette: a kormányzat nem tervezi a valahai konföderációs tábornokokról elnevezett amerikai katonai támaszpontok átnevezését.
A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) előtti időszakban a déli rabszolgatartó államok laza szövetsége volt, amely szeretett volna kiválni az Unióból, s részben emiatt kezdődött meg a polgárháború. A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, ám amióta május 25-én Minneapolisban a rendőri erőszak miatt meghalt az afroamerikai George Floyd, és ezt követően tüntetéshullám árasztotta el az országot, egyre több helyen rongálták vagy csonkították meg ezeket a szobrokat és emlékműveket, s több helyen a kormányzó vagy a polgármester el is rendelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását.
A szövetségi kongresszus épületében 11 konföderációs személyiség szobra található, köztük Jefferson Davis és Alexander Stephens szobra. Davis az Amerikai Konföderációs Államok első és egyetlen elnöke, Stephens pedig az alelnöke volt 1861 és 1865 között. Pelosi a levelében kifejezetten e két egykori politikust említette.
A kongresszus 1864-ben engedélyezte minden egyes tagállamnak, hogy két, az adott államban civil vagy katonai tevékenysége okán köztiszteletnek örvendő személyiség szobrát adományozza a Capitoliumnak. Mississippi egyébként az egyetlen állam, amely két konföderációs személyiség szobrát küldte.
Hozzáfűzte, hogy szerinte ezek az emberek annak idején „a kegyetlenséget és a barbarizmust pártolták fajgyűlölő céljaik érdekében”.
A házelnöknek nincs joga a kérdésben dönteni, ezért a szenátusi bizottságot „azonnali döntésre” szólította fel. Zoe Lofgren, kaliforniai demokrata párti képviselő, a bizottság tagja támogatásáról biztosította Pelosit és azonnali bizottsági szavazást javasolt.
Forrás: MTI / Kitekintő / Instagram
