Vucic: Szerbia továbbra is megtartja katonai semlegességét

A fegyverek erősítik Szerbiát és az ország eltökéltségét a katonai semlegesség iránt – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb államfő azzal összefüggésben, hogy az Oroszországtól vásárolt hat Pancir-Sz1 légvédelmi ütegből kettő megérkezett Szerbiába.

A szerb közszolgálati televízió beszámolója szerint a szerb államfő kiemelte: tisztában van azzal is, hogy az orosz rakétarendszer beszerzése miatt a Nyugat még erőteljesebb nyomást fog gyakorolni Szerbiára.

A Prva Televíziónak nyilatkozva Aleksandar Vucic azt is kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rábeszélésének engedve döntött úgy, hogy Szerbiának ezt a légvédelmi rendszert kell megvásárolnia, az orosz elnök ugyanis rámutatott, hogy a Pancir-Sz1 nagyon hatékonynak bizonyult Szíriában. Emellett a rendszer a korszerű hadviselésben is elengedhetetlenné vált, a dróntámadások megakadályozásában kulcsfontosságú lehet – húzta alá a szerb elnök.

A Pancir-Sz1 légvédelmi rendszerek a gyalogsági, tüzérségi és légvédelmi erőket védik kis magasságból támadó harci repülőgépek, helikopterek és manőverező robotrepülőgépek ellen. Az önjáró légvédelmi harcjárművek rakétáinak hatótávolsága körülbelül 20 kilométer.

A NATO-tagországok szerint Oroszország a szerb hadsereg erősítésével igyekszik megőrizni egyre csökkenő befolyását a Balkánon.

Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter egy hete – Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter belgrádi látogatása alkalmával – leszögezte, hogy Szerbia a katonai semlegesség híve, ezért nem kíván csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz, a semlegesség megőrzéséhez azonban erős hadseregre van szüksége. Erős hadsereget pedig önállóan nem tudna felállítani és korszerűsíteni, ebben segít neki Oroszország. Az erős hadsereg a térség stabilitásának és fejlődésének a biztosítéka – húzta alá a szerb tárcavezető.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Oroszországot és Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik egymáshoz, Moszkva több szinten is segíti Belgrádot, a nemzetközi szervezetekben például akadályozza Koszovó felvételét, mert Belgrádhoz hasonlóan úgy véli, hogy Pristina 2008-as függetlenségének egyoldalú kikiáltása érvénytelen, Koszovó továbbra is Szerbia déli tartománya. Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia vezetői az évek során többször is közölték, nem kívánják megszakítani kapcsolataikat Oroszországgal.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás